Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között

a tanítás előtti és utáni imák héber szövegeit is együtt mondják a zsidó vallásúakkal” — állapította meg a tanfelügyelő. Mint a vallás- és közoktatási miniszterhez írt levelében kifejtette, a zsidótörvény lehetetlenné teszi, hogy zsidó vallású tanító vagy tanár keresztény gyereket tanítson, ezért nem lenne szabad izraelita iskolákba keresztényeket fölvenni.150 1944-ben pedig egy olyan rendelkezés született, amely kitiltotta az iskolai könyvtárakból bizonyos zsidó szerzők műveit.151 152 A zsidótörvények következté- ben 14 tanító elbocsátására, illetve nyugdíjazására került sor a vármegyében.

Politikai, nemzetiségi viszályok ide vagy oda, a népiskolák építésére, fejlesztésére, bővítésére fordított erőfeszítések kétségtelenül jelentős eredményeket hoztak. 1942 őszén a megyei népiskolák igazgatói részletes jelentésekben számoltak be a tanfelügyelőnek az irányításuk alatt álló intézmények állapotáról. Az összkép meglehetősen kedvezőnek tűnt — noha voltak természetesen rossz helyzetben lévő iskolák is. Albertfalva állami népiskolájában 363 tanulóval 11 tanító foglalkozott nyolc osztályteremben, 435 m2-en. Az épülethez egy háromszobás tanítói lakás is csatlakozott. Az iskola 1929-ben épült, és 10 évvel később felújították. A község 1942-es költségvetése 110 000 pengő volt, amiből 3840 pengőt fordított a tanintézmény támogatására. A községi iskolai alapvagyon földterülete 1746 négyszögöl, amelynek forgalmi értéke 274 600 pengőt tett ki. Bag római katolikus népiskoláját 483 gyermek látogatta (közülük kettő evangélikus), s 8 tanító foglalkozott velük. Az iskola és a kétszobás tanítói lakás két külön épületben helyezkedett el. Az intézmény nyolc, összesen 490 m2 alap- területű tanteremmel büszkélkedhetett. 1926—27-ben épült, 1942-ben kisebb javításokat végeztek rajta. A tetők palából, a padlózat pedig deszkából készült. Az igazgató véleménye szerint még két tanterem felépítése lett volna szükséges. A község 59 686 pengős költségvetéséből 10 770 pengőt fordított az 1942-es évben az iskola fenntartására. Domony evangélikus népiskolájába 153 diák járt (közülük tizenegy volt a református). Két tanító oktatta őket (egyikük túl volt már a 70., másikuk pedig már a 80. évén is). Az épületet 1800 körül húzták föl, 1899-ben egy újabb tanteremmel bővítették. 1942-ben kimeszelték, és kisebb javításokat is végeztek rajta. Az épület vert falú volt, nem szigetelték, fedele cserépből, padlózata deszkából készült. Egy új tanterem, és egy tanítói lakás építése feltétlenül szükségesnek látszott. A község 1942-ben 26 083 pengőt költött különböző célokra, ebből 3192 pengővel támogatta az iskolát. Dunapataj református népiskolájának 370 tanulóját (akik közül 7 evangélikus, 18 unitárius, 5 baptista, 8 izraelita, 2 egyéb vallású volt) hat tanító felügyelte. Az iskolához három, egyenként háromszobás és egy egyszobás tanítói lakás tartozott. Az öt tanterem 198,67 m2-en terült el. A tanintézmény 1705-ben (!) épült, 1884-ben felújították, minden ötödik évben „nádaztatták”. Az épület alapja kőből és vályogból, fedele nád150 PML IV. 502-a PPSK Vm. Tanf. elnöki ír., 1. doboz. 12/1940. sz.

151 PML VI. 502-b PPSK Vm. tanfel. ált. ír.), 18. doboz. 260/1944. sz. A 10 800/1944. sz. ME. rendeletről van szó. A szóban forgó köteteket nem csupán az elemi, de a középiskolák könyvtáraiból is kitiltották.

152 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 14. doboz. Jelentés a zsidótörvények következtében elbocsátott zsidó tanárokról, illetve tanítókról. 1944. augusztus 2., szám nélkül. A legtöbb iskolában egyáltalán nem volt zsidó tanító. A legtöbb nyugdíjazásra és elbocsátásra 1940-ben került sor.

265