Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Zábori László ból készült. Az egyik tantermet és korábbi tanítói lakást főszolgabírói határozattal bezártak, a tanító mostani lakása pedig kicsi és életveszélyes — írta az igazgató, s hozzátette, hogy „a telek központi fekvése egy tanítói lakás és két tanterem befogadására alkalmas a jelenlegi épület lebontása után”. Nagytétény állami iskoláját 416 gyermek és 9 tanító látogatta. A tanítói lakásnak három szobája, magának az iskolának tizenegy tanterme volt. A tanintézet 1926-ban épült, 1937-ben öt tanteremmel, folyosóval, szolgalakással bővült. Az épület fedele palából, padlózata deszkából készült. A község 212 839 pengős költségvetése mellett évi 1890 pengő népiskolai hozzájárulásra köteleztetett.153 154 Ami pedig a tanszerellátottságot illeti, úgyszintén leginkább az állami, illetve a fővároshoz közeli iskolák voltak a legjobb helyzetben.b4 Nehéz lenne válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon a megyei oktatásügy kétségtelen haladását mennyiben segítették elő a tanügyigazgatás rendszerében beállott alapvető változások. 1925-ben az Országos Takarékossági Bizottság több tanfelügyelői hivatal összevonását határozta el. Az újpesti és a kiskunhalasi tanfelügyelőségek is áldozatul estek az átszervezésnek, a két tankerület iskolái a Pest megyei tanfelügyelő hatósága alá kerültek — Izsák, Orgovány és Kerekegyháza községek tanintézményeinek kivételével, amelyek ugyanis a kecskeméti tankerülethez soroltattak át.155 Az új beosztás szerint az Abonyi, az Alsódabasi, a Kiskunfélegyházi járások, továbbá Izsák, Kerekegyháza és Orgovány községek, valamint Cegléd, Kiskunfélegyháza és Nagykőrös városok népoktatásügyének intézése a kecskeméti tanfelügyelő feladata maradt. A vármegye többi tizennégy járásának és nyolc rendezett tanácsú városának iskolái a Pest megyei (időnként budapestvidékinek is nevezték) tanfelügyelő hatáskörébe kerültek. (1931 áprilisában az Alsódabasi járást a kecskeméti tankerülettől a Pest megyeihez, míg a Kunszentmiklósi járást a Pest megyei tankerülettől a kecskemétihez csatolták.)156 A megszüntetett kirendeltségek volt vezetői és dolgozóinak egy része a két megmaradt tanfelügyelőségen nyert elhelyezést. A Pest megyei tanfelügyelőség vezetője 1921 óta Padányi Viktor volt (helyettese 1929 óta Kehrer Károly, aki főnöke betegsége idején évekig maga irányította az ügyeket), s irányítása alatt 1926. január 1-jén 33 fő dolgozott. (Ezek a következők voltak: három vezető helyettes tanfelügyelő, három beosztott tanfelügyelő, kilenc seш PML IV. 502-a PPSK Vm. Tanf. elnöki ir., 3-4. doboz. Jelentés a népiskolai épületek 1942. október 1-jei állapotáról. 154 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 494. doboz. 16/1941. sz. A Pest megyei és a kecskeméti tanfel. jelentése. 155 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 253. doboz. 76/1925. sz. és 73/1925. sz. Az újpesti és a Pest megyei tanfel. jelentése. A közoktatási miniszter 1925. november 27-én adta ki rendeletét az újpesti tankerület megszüntetéséről. A két tanfelügyelőség december 20. táján fejezte be végleg a tevékenységét. A tanfelügyelői hivatalok a korábbi esztendőkben már súlyos anyagi gondokkal küszködtek. 1924 szeptemberében például a kiskunhalasi tanfelügyelő azt panaszolta, hogy a folyó költségvetési évben hivatala semmiféle illetményben nem részesült, így sem az irodai kellékek beszerzésére, sem a fűtési költségek fedezésére, sem pedig az iskolalátogatások lebonyolítására nem nyílt lehetőség. 228. doboz 51/1924. sz. A kiskunhalasi tanfel. jelentése. 156 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 355. doboz. 16/1931. sz. A kecskeméti tanfel. jelentése. 266
