Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Zábori László bevezetése érdekében az ottani iskolákban.143 1936-ban a vallás- és közoktatási miniszter egy olyan rendeletet hozott, amelynek értelmében, ha valamely községben legalább 20 mindennapi tanköteles kérte a nemzetiségi nyelven történő oktatást, azt számukra biztosítani kellett.144 A szülők több helyen is benyújtották ilyen irányú kérelmüket, ám nem mindenütt sikerült az anyanyelvű oktatást biztosítani. Képzett nemzetiségi tanerő sem volt elegendő, és a gyerekek anyanyelvi tudása is hagyott kívánnivalót maga után.145 1941 májusában a tanfelügyelő felhívta a népiskolák igazgatóinak figyelmét a nemzetiségi kérdés fontosságára. Azt ajánlotta nekik és kollégáiknak, hogy a kisebbségekkel megértőén és humánusan bánjanak, és igyekezzenek jogos kívánságaikat teljesíteni. Azonban a magyar nyelvet a nemzetiségi gyerekeknek is meg kellett tanulniuk, s magyar gyerekek nem mehettek nemzetiségi iskolába. Ha ugyanis ez megtörténne, akkor „a magyar gyermek esetleg levetkezné magyar lelküle- tét” — véli a tanfelügyelő.146 1944 elején a minisztérium körlevelében ismételten arra szólította fel a magyar pedagógusokat, hogy a nemzetiségi diákokkal és tanítókkal mindenkor megértésre törekedjenek. „Jogos kívánságaikat az állam sérelme nélkül mindenkor ki kell elégíteni, szeretettel kell velük bánni — különösen a németekkel —, hogy ezáltal is megerősítsük bennük nemzethűségüket — szól a minisztériumi körlevél.147 Mindamellett a háború folyamán a németek egyes községekben vérszemet kaptak. Budakeszi „hazafias német lakói” azt írták a tankerületi főigazgatónak, hogy náluk „céltudatos, szinte minden képzeletet felülmúló germanizáló propaganda folyik”, „melyet éppen a helyi polgári iskola tanítói kara gerjeszt”. „Fenyegetésekkel akaiják átcsábítani a növendékeket a német polgári iskolába, ahol bojkottálva van a magyar Himnusz és a magyar szó, még a magyar nyelvi órákon is” — olvashatjuk a levélben. Az ügyben a tankerületi főigazgató vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredményéről sajnos nem szólnak a források.)148 Különös módon 1944 szeptemberében a vallás- és közoktatási miniszter a Magyarországi Németek Szövetségének kérésére engedélyezte Harta, Pilisvörösvár és Pomáz községekben német tanítási nyelvű népiskolák, Budakeszin pedig német nyelvű polgári iskola létesítését.149 A 30-as évek végén kerültek a figyelem középpontjába az izraelita iskolák. (A dualizmus korának első évtizedeiben a tankerület vezetői sokat bajlódtak a zsidó zugiskolákkal, ám a ez a kérdés a századfordulóra megoldódott.) Dr. Barnabás István királyi tanfelügyelő egyik látogatása során a kiskunhalasi zsidó elemi iskolában azt tapasztalta, hogy nem csupán az izraelita, de a keresztény gyerekek fején is sapka volt az órák alatt. A tanfelügyelő azonnal le is szedette azokat róluk. A Pest megyei népoktatási kerület hét zsidó elemi iskolájának mindegyikében a keresztény tanulók „még 143 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 204. doboz. 268/1923. sz. 144 PML IV. 502-a PPSK Vm. Tanf. elnöki ir.,1. doboz. 12/1936. sz. 145 PML IV. 502-a PPSK Vm. Tanf. elnöki ir., 1. doboz. 16/1939. sz. 146 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 7. doboz. 207/1941. sz. 147 PML IV. 502-a PPSK Vm. Tanf. elnöki ir., 14/1944. sz. 148 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 11. doboz. 201/1943. sz. 149 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 14. doboz. 199/1944. sz. 264
