Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
Zábori László fák szóba a nevét, kénytelen volt mintegy magát ajánlani a bizottságnak. „Különös érdemeim nincsenek, így reményem sincs rá, hogy felfedezzenek. Kénytelen vagyok tehát magam jelentkezni és feltolni magam” — írja például egy 29 éve „csekély fizetségért” dolgozó néptanító a tanfelügyelőnek.122 Hadd örökítsük meg itt néhány megjutalmazott tanító nevét. Marton János sári katolikus tanító 37 éve nevelte a gyerekeket ugyanabban az iskolában. Szabó Albert a péceli református iskolában dolgozott 33 évig, s emellett egyházmegyei iskolalátogatóként is működött. A hétgyermekes Koroknainé Grestinger Irén 23 esztendeje tanított Ráckeve községi tanintézetében. A cinkotai evangélikus Zselló Lajos immár 43 éve volt a pályán, amikor a jutalmat megkapta. Javára írták, hogy faiskola-kezelő és kántor is. A nyolcgyermekes Melegh János 33 éves példás tevékenységéért kapott jutalmat. A jutalmak kiosztásánál általában előnynek számított, ha a tanító valamelyik társadalmi szervezetben vagy egyházban tevékenykedett, és ha a magyarosítás terén is érdemeket szerzett.123 Pedig nem volt éppen csekélység, amit a tanítóktól elvártak. A tanfelügyelő, valamint a kirendeltség-vezetők rendszeresen látogatták az iskolákat, s ilyen alkalmakkor a tanítás színvonaláról is véleményt alkottak. Az összkép vegyes: a tanfelügyelők jó és rossz órákat egyaránt láttak, mégis jelentéseikben összességében eredményesnek ítélték a vármegye iskoláinak oktató-nevelő munkáját.124 Igen nagy hangsúlyt fektetett a megyei vezetés a gyermekek vallásos és hazafias nevelésére, és — már ekkor— a természeti környezettel szembeni felelősségtudat kialakítására. Az 1907. évi XXVII. törvénycikk, az úgynevezett Apponyi-féle iskolatörvény a tanintézmények részére nyújtandó államsegély megadását az ott folyó hazafias nevelés, illetve magyar nyelvi képzés eredményességétől is függővé tette. A törvény kötelezte továbbá az iskolákat a magyar zászló és címer elhelyezésére, s jeles történelmi személyiségeink arcképeinek kifüggesztésére. A Pest megyei tanügy irányítói is a hazafias szellemű nevelés fontosságát hangsúlyozták rendeleteikben és felhívásaikban.125 Pest megyében nem magyar tannyelvű tanintézetek is működtek, melyekben az 1907. évi törvény a magyar nyelv oktatásának új, az eddiginél szigorúbb rendszerét vezette be. Ennek eredményességéről a tanfelügyelőnek kellett a minisztert tájékoztatni.126 A vármegye alispánja egy alkalommal arra kérte a tanítóságot, kövessen el mindent az egyre aggasztóbb mérete122 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 69. doboz. 2648/1912. sz. Az 1907. évi XXVII. törvénycikk 4. §-a szabályozta a tanítók kitüntetésének új rendjét. 123 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 69. doboz. 2648/1912. sz. 124 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek. A tanfelügyelők és a kirendeltség-vezetők havonta jelentéseket írtak a közig. biz. számára a felügyeletük alatt álló terület népoktatási állapotairól. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy számos jelentés meglehetősen semmitmondó szöveget tartalmaz, néha pedig csak néhány mondatból áll. Ezekben a jelentésekben szó esik az új iskolák, tantermek építéséről, a tanítótestületben beállott változásokról, és az iskolai életre vonatkozó statisztikai adatokat is találunk bennük. 125 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 4488/1907. sz. A közig. biz. 1907. augusztus 2-i ülésén. Itt hívják fel a figyelmet a XXVII. törvénycikkre. A tanév eleji felhívásokban is rendszeresen szó esik a hazafias nevelés fontosságáról. 126 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 24. doboz. 1200 000/1908. sz. miniszteri rendelet 1908. november 14. Sajnos az erre vonatkozó jelentések nem találhatók az iratanyagban. 230
