Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között két öltő kivándorlás meggátlására az iskolában és azon kívül.127 Ez is a tanítók hazafias feladatai közé tartozott! A háború idején az iskolákban rendszeresen gyűjtés folyt a katonaság számára: hol ruhaneműt, hol pénzt hoztak be a gyerekek, de az is előfordult, hogy a tea pótlására szolgáló szedercserje levelét gyűjtötték össze.128 A megyei tanfelügyelő 1915 decemberében jelentette, hogy a tanulóifjúság a katonák karácsonyi ajándékaira 4400 koronát ajánlott fel.129 (A karácsonyi ajándékozási akció minden évben megismétlődött.) Ami pedig a „környezetvédelmi” oktatást illeti, Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter 1906 júniusában elrendelte, hogy miképp Amerikában, nálunk is egy napon a tanév folyamán a tanítók a fákról és a madarakról emlékezzenek meg.130 Ez a nap volt a madarak és fák napja, amelynek időpontja a Pest megyei közigazgatási bizottság döntése értelmében május 8-ra esett.131 Ezen a napon nyomatékosan felhívták a gyerekek figyelmét az állatok és növények védelmének fontosságára, a növendékek pedig fákat ültettek, madaraknak fészket építettek, beteg állatokat gondoztak.132 S vajon a tanítók fáradságos és nehéz munkáját mekkora fizetséggel honorálták? Nos, ezen a téren örvendetes változásról számolhatunk be, mivel az 1907-ben életbe lépett már említett Apponyi-féle iskolatörvény a tanítók fizetését jelentősen megemelte. A községi és hitfelekezeti tanítók számára három fizetési fokozatot állapítottak meg. Az első és második „polgári lakbér osztályba” sorolt községekben legalább évi 1200 korona, a harmadik lakbérosztályhoz tartozó településeken minimum évi 1100 korona, a negyedik lakbérosztályba sorolt, valamint lakbérosztályba nem sorolt községekben legkevesebb 1000 korona volt az alapfizetés. A tanoncoktatásért és a gazdasági népiskola vezetéséért az alapbéren túl külön összeget kellett fizetni. Meghatározott év szolgálati idő után a tanítók korpótlékban részesültek. Mindezen túl minden rendes tanítót a fizetésén kívül „tisztes lakás”, azaz legalább két, padlós szoba, konyhával, kamrával, mellékhelyiségekkel, továbbá egy negyedholdnyi kert (vagy ennek hiányában évi 20 korona készpénz) illetett meg. Ha az iskolafenntartó a tanítónak lakást nem volt képes adni, akkor meghatározott összegű készpénzt (a település lakbér127 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 204/1907. sz. A vármegyei tanfel. jelentése 1906. november hónapról. 128 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 97. doboz. 24/1914. sz. A kecskeméti tanfel. kirendeltség-vezetőjelentése 1914. augusztus-november. 129 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 113. doboz. 23/1915. sz. A tanfel. jelentése 1915 decemberéről. 130 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 15. doboz. A miniszter 26 120. sz. rendelete, 1906. április 27. 131 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 204/1907. sz. A tanfel. jelentése 1907. február hónapról. 132 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 113. doboz. 2360/1915. sz. Külön kiadvány is megjelent: A madarak és a fák napjáról szóló iskolai jelentések évkönyve. Ez országos kiadvány volt, amelyben olvasható, mit tettek az ország különböző tanintézetei ezen a napon, illetve általában a madarak és a fák védelmében. 231
