Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között

két.116 A közigazgatási bizottság évről-évre szigorúan utasította úgy a közigazgatási, mint az iskolai hatóságokat az iskolák közegészségügyi állapotainak ellenőrzésére, a hiányosságok sürgős pótlására, az iskolaépületek rendszeres karbantartására, takarítására.117 Századunk elején különösen a gümőkór jelentett nagy veszélyt. A bajon számos iskolában rendszeres, ha kellett naponkénti takarítással, fertőtlenítéssel, szellőztetéssel igyekeztek segíteni. Egy tószegi orvos azt javasolta a tanfelügyelőnek, hogy minden tanteremben 1—2 köpőcsészét helyezzenek el, s a gyerekek abba, ne pedig a földre köpdössenek.118 Tennészetesen a járványok kialakulásában a gyermekek otthoni körülményei is jócskán közrejátszottak. Minden évben, különösen az őszi, téli hónapokban több iskola is hetekre bezárt. Természetesen a legsanyarúbb közegészségügyi állapotok a megye déli, tanyasi vidékein uralkodtak.119 A baj azonban a fővároshoz közeli településekben jóval „civilizáltabb” körülmények közt tanuló gyerekeket sem kerülte el. Sőt mint kiderült, egyes betegségek gócpontja a főváros volt. Budapest városvezetése 1911-ben intézkedést kért a minisztertől, mert úgy ítélték meg, a vidékről bejáró gyermekek terjesztenek bizonyos betegségeket. A lefolytatott vizsgálat szerint azonban a betegség Pesten lépett föl először, s a bejáró gyerekek révén terjedt el a környező településeken is.120 A háború idején tovább romlott az iskolák egészségügyi helyzete, gyakrabban törtek ki járványok, jobban terjedtek a betegségek. 1918 őszén súlyos spanyolnátha járvány söpört végig az ország egyes területein, melynek következtében alispáni rendelettel a megye összes iskolái október 25-től két hétre bezárattak. Néhány iskola ezután megnyitotta ugyan a kapuit, ám november végén újabb betegségek fordultak elő, s így a legtöbb megyei tanintézményben a téli szünetig lényegében nem is volt tanítás.121

A helyenként sanyarú körülmények ellenére a tanítók nagy többsége becsületesen, szíwel-lélekkel végezte munkáját. A minisztérium kitüntetésekkel igyekezett megjutalmazni a kiváló tanítókat. Hogy kik minősültek annak? Nos, az iskolaszékek, gondnokságok vagy az igazgatók felterjesztették az általuk érdemesnek ítélt tanítók neveit, akik közül a tanfelügyelő előterjesztésére a közigazgatási bizottság választotta ki a legjobbakat. A legfelső szinten azonban a minisztériumé volt a döntő szó. A kitüntetéssel 200 forintos személyi pótlék is járt. Némelyik tanító, mivel felettesei nem hoz116 PMLIV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 204/1907. sz. A tanfelügyelő jelentése 1906 áprilisának népoktatási állapotairól.

117 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 3130/1907. sz. és lásd még a minden tanév elején megjelenő közig. biz. határozatokat.

118 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 5524/1907. sz. A közig. biz. 1907. október 9-i ülése.

119 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek. Ez kiderül a kecskeméti, a kiskunhalasi, valamint a vármegyei és az újpesti tanfelügyelők havi jelentéseiből. Szinte minden évben bezárt jó pár iskola rövi- debb-hosszabb ideig a járványok miatt, a kecskeméti és kiskunhalasi tanfelügyelő mégis jóval több ilyen esetet említett.

120 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 83. doboz. 5043/1913. sz.

121 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. 23/1919. sz. A vármegyei tanfelügyelő jelentése 1918. október, november, december.

229