Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)

Zábori László gyerekeket a menedékházakban ésszerűen foglalkoztatni. Pénzük pedig nekik sincs.43 Az acsaiak kereken kimondták, hogy sokkal többet ér, ha az anyukák vigyáznak a gyerekükre, mintha egy fizetett dajka teszi ezt.44 A többi, menedékház felállítására kötelezett község szintúgy fellebbezett a döntés ellen! Semmi kétség: ebben az eset­ben a bürokrácia tényleg „fontoskodott”, olyasmit akart szabályozni és rendbe hozni, ami úgy-ahogy, de működött. A közigazgatási bizottság kezdeményezése bizony semmiféle valós szükséglet kielégítését nem célozta. Látva ezt a kínos kudarcot, a Váci járás főszolgabírája azt ajánlotta a megyei vezetésnek, hogy inkább a „tótajkú községekben”, „a magyarosítás érdekében” kellene a nyári menedékházak és óvodák fölállítását szorgalmazni.45 Hét esztendő elmúltával a kérdés újból napirendre került. Igaz, ekkor már háború volt, és sok anyuka kényszerült hadba vonult férje helyett a földeken vagy a gyárban dolgozni. A kezdeményezés az Országos Hadsegélyezési Bizottságtól indult ki, s támogatta azt a komiányzat is. A megyéket felszólították óvodák, napközi otthonok (most már egyre inkább ezt a kifejezést használják a menedékház helyett) létesítésére. Ha üres épület nem áll rendelkezésre vagy éppen nincs mód építkezésre, akkor a nap­közi otthonok az iskolákban is működhetnének, ahol a „község elöregedett és munka- képtelen lakossága” is vigyázhatna a gyerekekre — olvasható az Országos Hadisegé­lyezési Bizottság felhívásában.46 A kezdeményezés fogadtatása egy fokkal kedvezőbb volt, mint korábban, bár több helyről érkeztek elutasító visszajelzések is. Kiskörösön például a helyi társadalmi egyesületek és a település vezetői is felkarolták az ötletet, és hozzákezdtek a napközi otthonok létesítéséhez. Kiskunfélegyházán azonban úgy látták, hogy nincs igény a szülők részéről a napközi otthonok létesítésére, gyár a tele­pülésen nincs, a földekre pedig a gyermekeket az anyukák magukkal viszik. De ha mégsem, felügyeletüket általában meg tudják oldani. „Még az óvodáknak egész nap való megnyitása sem hozta meg a várt eredményt”— hangoztatták a város óvodáinak felügyelő bizottsági ülésén. A Kispesti járás főszolgabírája szerint fűtési és élelmezési nehézségek miatt lehetetlen a napközi otthonok felállítása, de egyébként is van ele­gendő óvoda a járás területén. A szentendrei és ráckevei főszolgabírák is arról tájé­koztatták a bizottságot, hogy a napközi otthonok felállítása nem vezetett eredményre, mert az óvodák a felügyelet nélkül maradt gyermekeket be tudják fogadni. A tanyasi vidékeken pedig alig megoldható gondot jelentett volna a napközi otthonok, de még az óvodák felállítása is. Orgovány község jegyzője azt írta a bizottságnak, hogy a 17 000 katasztrális holdon elterülő vidéken 5—8 km-re vannak egymástól az egyes 43 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 48. doboz. Veresegyház képviselő-testületének 1910. január 31-i ülése. 44 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 48. doboz. Ácsa község képviselő-testületének 1910. január 24-i ülésén. 45 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 48. doboz. A váci főszolgabíró jelentése a közig, biz.-hoz 1910. április 4-én. 46 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 142. doboz. 1788/1917. sz. Lásd itt a Felvidéki Közművelődési Egyesület és az Országos Hadsegélyező Bizottság felhívásait. 214

Next

/
Thumbnails
Contents