Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között

nalúbb ebben a tekintetben, mert ide járt be a legtöbb leány. (Igaz, mint kiderült, a város igazgatójának és polgánnesterének leánykája is az iskola padjait koptatta.) Három tanár tiltakozott is az „erkölcsrombolás” ellen, akik aztán a maguk óráira nem is voltak hajlandók beengedni a lányokat. (Amiért viszont az igazgató és a polgármester haragját vonták a fejükre.)38

Ami mármost a legkisebbeket illeti, az ő rendelkezésükre 143 óvoda állt az 1907/08-as tanévben Pest megyében. (Közülük 70 állami, 49 községi, 13 római katolikus, 9 társulati, 2 pedig magánkézben volt.) A 13 875 óvodába járó gyerekre ebben a tanévben 152 óvónő vigyázott. A megyében működtek még állandó és nyári menedékházak, amelyekben gyermekfelügyelők gondozták a kicsiket, míg szüleik dolgoztak. (Állandó menedékház 9, nyári menedékház 5 volt ekkor a megyében.)39 Korábban láttuk, a közigazgatási bizottság igyekezett a szülőket arra buzdítani, hogy gyermekeiket adják az óvodába, sőt még az óvókötelesek összeírását is elrendelték. A szülők körében azonban kezdetben nagy volt az ellenállás az óvoda intézményével szemben. 1907-ben a minisztérium országosan egyszerűsíteni kívánta a meglehetősen sok energiát felemésztő összeírási folyamatot. Ekkor megszüntették a 3—5 éves óvóköteles gyermekek összeírását, s csupán ha valamilyen különleges szempont (pl. új óvoda építése, az igények felmérése stb.) megkívánta, akkor rendelhette azt el a közigazgatási bizottság. Viszont az óvodába már beíratott gyermekek hiányzását a szülőnek igazolni kellett, s ha ezt nem tette, büntetésre számíthatott.40 Egyébként nem csupán a szülők, de a községek részéről is mutatkozott némi ellenállás az óvodák és a nyári menedékházak létesítésével szemben. No persze itt elsősorban pénzről volt szó. A megyei vezetés ugyanis úgy találta, könnyebb lenne a szülőknek, ha a nagy nyári mezőgazdasági munkák idején nem lábatlankodnának körülöttük gyermekeik. Ezért a közigazgatási bizottság felszólította a döntően paraszti népesség lakta községeket, hogy amennyiben óvodájuk nincs, úgy legalább nyári menedékházakat állítsanak föl.41 A megszólított községek nem lelkesedtek túlzottan az ötletért. Püspökhatvan képviselő-testülete szerint a faluban található 107 óvóköteles gyermek nem marad felügyelet nélkül a legnagyobb nyári munkák közepette sem. Az anyukák ugyanis egész nap otthon varnak, a ház körüli munkákat végzik, és főznek a földeken dolgozó férjeiknek. így tudnak a gyermekeikre vigyázni. Egyébként pedig a községnek pénze sincs, így semmiképpen sem tudnának nyári menedékházat fölállítani, ezért fellebbeznek a bizottság határozata ellen.42 Ugyanezt tette Veresegyház is. A falu vezetői szerint náluk minden gyermek nyáron is jó ellátást kap, és különben sem lehetne a

38 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 26/1917. sz. A tankerületi főigazgató levele a miniszternek, 1917. május 26.

35 BOROVSZKY II. 206.

40 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 4286/1907. sz. A miniszter 2085/1907. sz. rendelete.

41 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 48. doboz. 286/1910. sz.

42 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 48. doboz. Püspökhatvan képviselő-testületének 1910. február 19-i ülése.

213