Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
Zábori László anyagot. A hivatali pályára való törtetés az Alföldön kevésbé indokolt. Itt inkább a gazdasági szaktanításnak kellene kidomborodnia.”34 1894 óta, amikor is elfogadták a zsidó vallás egyenjogúsításáról szóló törvényt, a zugiskolák kérdése nem okozott több fejfájást a megye vezetőinek. 1907-ban 38 izraelita elemi iskola működött a vármegyében (Borovszky 31-et említ.)35 A különböző felekezetű iskolák és hatóságaik általában meglehetős békességgel éltek egymás mellett, miként az állami, községi és magániskolákkal sem voltak komolyabb ellentéteik. Kisebb súrlódások fordultak elő legfeljebb, olyan jellegű ügyek, mint amilyen Lajos- mizsén zajlott 1914-ben. A minisztérium engedélyezte ugyanis a helyi állami iskola tanulói számára a katolikus imádkozást. Ez ellen a kisebbségben lévő református közösség tiltakozott, mondván, az ő gyerekeik is látogatják az iskolát. A miniszter erre visszavonta korábbi döntését, s a katolikus imádkozást most már megtiltotta. Ekkor a katolikusok léptek akcióba. A község képviselő-testületével kimondattak egy határozatot, melyben az állt, hogy az állami iskola tanulói közül 556 a katolikus, s csupán 30 tartozik más felekezethez. (S az sem mind református.) Ráadásul a községnek református iskolája is volt, katolikus azonban nem. A katolikusok küldöttséget is menesztettek a miniszterhez, aki azonban álláspontját már nem változtatta meg, a reformátusok legnagyobb örömére.36 1918-ban 15 gimnázium működött Pest megyében. Ezek a következők voltak: a ceglédi állami főgimnázium, az újpesti állami főgimnázium, a gödöllői minorita főgimnázium, a kalocsai jezsuita főgimnázium, a kecskeméti piarista főgimnázium, a kiskunfélegyházi községi főgimnázium, a rákospalotai Wagner Manó-féle magán főgimnázium, a váci piarista főgimnázium, a kecskeméti református főgimnázium, a kiskunhalasi református főgimnázium, a kunszentmiklósi refonnátus főgimnázium, a nagykőrösi református főgimnázium, az aszódi evangélikus főgimnázium, a kecskeméti állami főreáliskola, valamint az angol kisasszonyok kecskeméti katolikus leány- gimnáziuma.37 Ezeket a tanintézményeket a Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóság felügyelte. Mint látjuk, lányok számára csak egyetlen gimnázium nyílt, holott már ebben az időszakban is a gyengébbik nem képviselői részéről jóval nagyobb lett volna az igény. A minisztérium 1917-ben egy olyan rendelkezést adott ki, melynek értelmében leánytanulók fiú középiskolákba magántanulókként felvehetők voltak, és egyes órákra is bejárhattak. A tankerület fíúgimnáziumaiban az 1916/17-es tanévben 114 leánytanuló iratkozott be ily módon. Főként a felső tagozatokban lehetett találkozni velük, mivel ezek az ambiciózus (és többnyire jómódú) lányok általában a polgári iskola négy osztályának elvégzése után léptek át a gimnáziumba. Némelyik iskola igazgatója nem nézte jó szemmel a lányok megjelenését az órákon, alighanem az ifjak erkölcsének hanyatlásától tartván. A kiskunfélegyházi gimnázium vezetése volt a legnagyvo34 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 146. doboz. 25/1918. sz. A kiskunhalasi tanfelügyelői kirendeltség vezetőjének jelentése 1918. augusztus haváról. 35 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 18. doboz. 309/1907. sz. és BOROVSZKY II. 206. 36 PML IV. 401-b PPSK Vm. főisp. ált. ir., 120. doboz. 18/1914. sz. 37 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 39/1918. sz. 212
