Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László elrendelték. Ezek az összeírási ívek igen részletesek voltak, és rákérdeztek a tanítók vallási, nemzetiségi hovatartozásra is.283 Egy 1892. évi miniszteri rendelet nagyobb szigort kívánt érvényesíteni a tanítók szabadságolása ügyében. A minisztérium tapasztalatai szerint ugyanis a tanítók sokszor, és nem egy esetben ok nélkül mentek szabadságra. A helyettesítések pedig az államkincstár terheit növelték. Ezért felhívta az iskolai hatóságokat, hogy csak alapos indokkal engedjék szabadságra a tanítókat a szorgalmi idő tartama alatt.284 Külön rendeletet kellett kiadni a terhes tanítónők szabadságáról. Őket csakis akkor lehetett szabadságra engedni, ha terhességük már munkájuk elvégzésében is akadályozta őket. De még ebben az esetben is helyettesítésük költségeit legalábbis részben viselni tartoztak. A szülési szabadságot a minisztériumtól kellett kérelmezni.285 A közigazgatási bizottság ügyelt arra is, hogy az iskolaigazgatóknak lehetőleg saját házastársa ne legyen a beosztottja. A fővárosban lakó, ám valamelyik közeli településen dolgozó tanítókkal kapcsolatban pedig azt tapasztalta a tanfelügyelő, hogy igen gyakran elkésnek. Ezért a bizottság egy olyan határozatot hozott, melynek értelmében aki háromszor vagy többször elkésett, illetve óráinak letelte előtt elhagyta munkahelyét, „elveszíti a kineveztetése székhelyétől más helyen való lakhatás jogát”.286 Részben e nehéz körülményekkel is magyarázható, hogy egyes tanítók időnként kirúgtak a hámból, s fegyelmi vétségeket követtek el. A 80-as évtized elején egy hidegkúti birtokos arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az ottani egyik tanító részeges, magyarul nem beszél, a gyerekekkel nem is foglalkozik, akik így maguk is elzüllöt- tek. A vizsgálat megállapítása szerint mindez igaz is volt, ám a tanító szerencsére nyugdíjazás előtt állt, s így nem kellett közbelépni.287 Furcsa konfliktusok alakultak ki a ceglédi polgári fiúiskolában. A tanítók panaszt tettek az igazgató ellen Cegléd város polgármesterénél.288 289 Az ügy a bizottság, majd a minisztérium elé került. A közigazgatási bizottság szerint „a tanítók valóságos hajszát indítottak az igazgató ellen”. A megoldás tehát a tanítók áthelyezése lenne.284 Ők azonban fellebbeztek a minisztériumhoz, amely ugyancsak megrótta az iskola egymással is viaskodó, veszekedő tanítóit. Többen megrovást kaptak, köztük az „erélytelen” Elefánti József igazgató.290 Voltak aztán olyan tanítók is a megye különböző iskoláiban, akik valamilyen okból a ta283 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 2. doboz. 1390/1882. sz. 1882. augusztus 10. és 13. doboz, 7997. sz. miniszteri rendelet, valamint a 605/1896. sz. közig. biz. határozat. 284 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 8. doboz. 59 572. sz. miniszteri rendelet 1892. december 29. és a közig. biz. 324/1893. sz. határozata 1893. február 9. 285 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 8. doboz. 34 945/1891. sz. miniszteri határozat 1892. május 10-én és a közig. biz. 1246/1892. sz. végzése 1892. június 9-én. 286 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., 111. Iskolai ügyek, 2747/1904. sz. 1904. július 14. 287 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. 722/1880. sz. 1880. júniusl7. 288 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., 3. doboz. 5782/1886. sz. A ceglédi polgármester levele a közig, biz.-hoz 1886. július 6. 289 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 3. doboz. 2081/1887. sz. 1887. szeptember 7. 290 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 3. doboz. 45 344/1887. sz. miniszteri határozat. 200
