Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László sokat nem minden esetben küldték be a felügyeleti szervhez. (Ami községi iskolák esetében a közigazgatási bizottság, illetve a minisztérium lett volna.) Sok esetben az sem volt világos, kik is részesültek az alap vagyonok jövedelmeiből? Több kísérlet is történt az iskolai alapvagyonok felmérésére, amelyek azonban nem minden esetben vezettek eredményre.230 Az iskolai számadásokat és költségvetéseket a közigazgatási bizottság rendszeresen ellenőrizte, ám sok gond volt velük, mivel sok esetben hiányosan vagy késve érkeztek be. Maga a főispán is megszólalt az ügyben, aki erélyes intézkedéseket sürgetett a késedelmeskedő, hanyag iskolai hatóságok ellen.250 251 1900 novemberétől egy minisztériumi rendelkezés értelmében az egyes városok, községek pénzkezelését ellenőrző főszolgabíró az iskolai költségvetésekbe is betekinthetett.252 1901 januáijában a közigazgatási bizottság elrendelte, hogy a „felesleges munka szaporítás végett” (sic!) a felekezeti iskolaszékek közül csak azok terjesszék be a bizottsághoz a számadást, amelyek államsegélyt élveznek; költségvetést azonban a felekezeti iskoláknak egyáltalán nem kell beküldeniük.253 1905 márciusában azután egy miniszteri rendelettel újraszabályozták az iskolai költségvetések elkészítésének módját.254 Érdemes alaposabban megnézni a kiadások és bevételek alakulását egyetlen iskola esetében. A már említett nagykovácsi állami elemi leányiskola 1886 folyamán a telekért, amelyen a tanintézmény állt, haszonbér gyanánt fizetett 350 forintot. A két tanítónő évi fizetése pedig 900 forint volt. Az anyagi szükségletekre (fűtés, takarítás) 130 forint ment el. Vagyis a kiadások 1380 forintra rúgtak, amihez hozzájött még 773 forint, amit az állam az iskola fölszerelésére ez évben fordított. E tetemes kiadásokkal szemben az 5%-os iskolai adóból 47 forint, a tandíjból pedig csupán 60 forint folyt be. Vagyis a 2153 forintos kiadási tétellel szemben állt a 107 forintos bevétel.255 Láthatjuk, a tandíjakból befolyó összeg a kiadásokhoz mérten jelentéktelen. Nem csoda, hogy a későbbiekben a tandíjat eltörölték. Természetesen az iskolák szűkös anyagi helyzete nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a tanítók fizetése meglehetősen alacsony maradt. Az 1868-as népiskolai törvény szerint a tanítók fizetését és egyéb juttatásait az iskolaszék állapította meg az iskolatanács, illetve az ennek örökébe lépő közigazgatási bizottság jóváhagyásával. A „tisztes lakáson” és legalább negyedholdnyi kerten kívül a rendes tanítók fizetése nem lehetett kevesebb évi 300 forintnál. (A segédtanítók legkisebb évi fizetése 200, a felsőbb népiskolai tanítóké 550, polgári iskolai tanítóké nagyobb helyeken 800, kisebb 250 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 15. doboz. 2840/1906. sz. Az 1883. évi 13 217. sz. miniszteri rendelet szabályozta a községi iskolai alapvagyonok kezelésének módját. Ennek rendelkezéseit azonban nem tartották be, hiszen ez az 1906-os Pest megyei közig. biz. határozat egyebek mellett ismételten felhívja a községeket az 1883-as miniszteri rendelet betartására. 251 PML IV. 401-b PPSK vm.. főisp. ált. ir.) 1876-1944,16. doboz. 43/1889. sz. 252 PML IV. 401-b PPSK vm. főisp. ált. ir. 1876-1944, 54. doboz. 1084/1900. sz. 253 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 18. doboz. 5192/1900. sz. 1901. január 10. 254 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 23 182. sz. miniszteri rendelet 1905. március 18-án. A közig. biz. 4992. sz. alatt 1905. október 18-án foglalkozott a kérdéssel. 255 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 3. doboz. 2182/1887 sz. 1887. október 13. 194
