Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között településeken évi 700 forint volt.)256 Kezdetben a legtöbb baj abból származott, hogy a fizetések kiutalásával az iskolafenntartók késlekedtek. 1877 júliusában a kispesti községi iskola tanítói arról értesítették a tanfelügyelőt, hogy járandóságukat immár három hónapja nem kapták kézhez, s a község bírája nem is törődik az üggyel. A köz- igazgatási bizottságnak kellett a fizetések azonnali kiutalására utasítani a községet.257 Voltak persze olyan községek, amelyek azért nagyvonalúbbak voltak: Kiskunmajsa város képviselő-testülete például 1878 augusztusában 350 forintról 400 forintra emelte föl a tanítói fizetéseket a település tulajdonában álló iskolákban, mert az alacsony fizetések miatt a tanítók gyakran odahagyták állomáshelyüket.258 Másutt is előfordult, hogy egy-egy lelkiismeretesebb vagy gazdagabb iskolafenntartó emelte tanítóinak a bérét. így viszont a tanítói fizetések között nagy eltérések keletkeztek, ami újabb gondok forrása volt. A 80-as évtized végén Sükösd község iskolájában a tanítók 300 forintot kaptak kézhez, míg a közeli falvakban 400—500 forintot is hazavittek a tanítók évente. Ezért aztán a sükösdi község iskolában a tanítói állásokat huzamos ideig nem tudták betölteni. A tanfelügyelő ezért a falu képviselő-testületét arra kérte, hogy a tanítói fizetéseket emelje fel, mert az üres álláshelyek csak így lesznek betölthetők az iskolában. A sükösdi képviselő-testület azonban a kérésnek nem tett eleget, mondván: amíg a törvényhozás országosan nem emeli a tanítók bérét, addig a község sem teszi ezt, mert nincs rá pénze.259 Ámde Fonyó Pál képviselő-testületi tag és katolikus plébános a döntést a közigazgatási bizottságnál megfellebbezte. Mint levelében utalt rá, az eltelt 10 évben az alacsony fizetés miatt nem kevesebb, mint 22 tanerő hagyta el a falut! A fellebbezésnek a közigazgatási bizottság helyt is adott, s utasította a Solti alsó járás főszolgabíráját, a helyszínen jelenjen meg, s a tanítói fizetések felemelését a községnél eszközölje ki.260 Azonban ez nem sikerült; a nyakas községet még a főszolgabíró sem tudta álláspontja megváltoztatására rábírni. A település vezetői szerint ugyanis a tanítói fizetések emelése csakis akkor lehetséges, ha a községi pótadót is emelik. Ebbe pedig semmiképp sem voltak hajlandók beleegyezni. A kérdés végül is a belügyminiszter elé került, aki a vallás- és közoktatási miniszterrel egyetértésben a községnek adott igazat! A minisztérium arra hivatkozott ugyanis, hogy a népiskolai törvény a 300 forintos évi bér folyósítását írta kötelezően elő, ennél több pénz kifizetésére azonban az iskolafenntartók semmilyen jogi eszközzel nem voltak kötelezhetők.261 256 CJH416. 257 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 1. doboz. A kispesti tanítók levele a tan- felügyelőhöz 1877. július 2. A közig. biz. a kérdéssel július 14-i ülésén foglalkozott. 258 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 1. doboz. Kiskunmajsa város képviselő- testületének 1878. augusztus 10-i ülése. 259 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 5. doboz. Sükösd község képviselő- testületének 1889. szeptember 25-i ülése. 260 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 5. doboz. 2610/1889. sz. közig. biz. határozat 1889. november 14-én. 261 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 5. doboz. A belügyminiszter 28 344/1891. sz. határozata 1891. április 23-án. 195
