Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - I. A török kiűzése (1686-1702)
Bánkúti Imre ségenkénti felosztását) a megyére bízta.25 Ez, a viszonyok lassú normalizálódásával módot adott arra, hogy a súlyos károkat szenvedett, vagy újonnan települt helységeknek bizonyos kedvezményt adjanak.26 Az adóbehajtás is a megyére hárult. A törvényes kivetés is súlyos terhet jelentett, de ezt jóval megtetézte a katonaság önkényes eljárása a lakosokkal szemben (pénz, élelem, abrak, állatok elvétele, ingyenmunka kikényszerítése stb.) Kötetekre rúgna az ilyen jellegű visszaélések felsorolása, amelyekben gyakran a hadikomisszáriusok buzgó cinkostársnak bizonyultak. 1696- ban a vármegye Schweidler Jakab Antal főhadikomisszáriushoz írt levelében 6 pontban sorolja fel a kihágásokat: 1. A katonák porció fejében 4 garast csikarnak ki, amit az ezredes rendelt el. 2. Рек komisszárius a kalocsai körzetbe katonákat helyezett el, azokat őrségbe küldte, de a porciót azért a néptől behajtják. 3. A komisszárius bizonyos részeket el akar szakítani a megyétől. 4. A Herberstein-ezred zászlótartója 30 lovasával már egy hónapja él a megyében. 5. A Leichstein-ezred 9. százada a megyén átvonulva kihágásokat követett el. 6. A Glöckelsperg-ezred két hétig a megyében tartózkodott.27 1697- ben két levél is ment a Haditanácshoz, az első Halmsdorff János Jodok ezredes, szolnoki parancsnok ellen, aki a budai komisszárius, Schweidler megkeresése nélkül szekereket, munkásokat követel a vár javítására, valamint saját allódiumának építésére, más földesurak erdeinek kivágására. A második panasz: a zentai győzelem után két hónapig a vármegyének kellett ellátnia a sebesülteket és betegeket. Rajtuk kívül a brandenburgi és szász katonaság is a megyében volt egy hónapig. A parasztoknak nem maradt élelmük, szénájuk és szalmájuk, sokan elmenekültek lakóhelyükről.28 Amikor a központi kormányzat megsokallta a panaszokat, 1696-ban rendcsinálás szándékával összeíratta a hadsereg okozta károkat, kiderült, hogy nem volt a megyében falu és mezőváros, amelyet kisebb, de inkább nagyobb kár ne ért volna.29 A visszaéléseket elkövető hadikomisszáriusok közül a hírhedt Rensingh Ferenc Henrik (a Jemzsálemi Szent Sír lovagja) esete klasszikusnak mondható. 1686. december 14 —1689. március 3. közt töltötte be tisztét, akkor állásától felmentették, vizsgálatot indítottak ellene, Pest-Pilis-Solt megye 11 100 forint jogtalanul beszedett pénzt követelt tőle vissza. Mivel rövidesen meghalt, feleségétől követelték a pénzt, s lefoglalni javasolták budai házát. 1692-ben az összegből 1200 forintot elengedtek, de a 25 Az 1690. és 1691. évi felosztást az adóporták alapján közli: GALGÓCZY 1876, I. 67-69. Az 1703. évit: KOSÁRY 1965,40. 26 Erre több adat a közgyűlési jegyzőkönyvek alapján: BOROSY 1985, passim. Pl. 1688-ban: Kecskemét és Kőrös Eger elfoglalása után törököket szállított Debrecenbe, közben Kecskemét 100, Kőrös 84 ökröt vesztett, ezért Kecskemétnek 12 portát elengednek. BOROSY 1985, 61-62. 27 BOROSY 1985, 190., 193. 28 BOROSY 1985,219-220. 29 Ezekből szemelvények a Solti járás községeiről: GALGÓCZY 1876, I. 73-74.; THÚRY 1901, 422-429. (Aszód, Gödöllő, Pécel, Solt kárai.); HORVÁTH 1983, 61-62. (A Galga mente helységeiről.); BOROSY 1985, 190.; WELLMANN 1975 és WELLMANN 1987, 40-78.; KOSÁRY 1965, 28.; A helytörténeti irodalomban is számos adat. 18
