Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között színvonalon bírják-e a magyar nyelvet? A nem magyar anyanyelvű iskolák iskolalátogatási jegyzőkönyveit pedig —- amennyiben a tanfelügyelő súlyos hiányosságokat tapasztalt — fel kellett terjeszteni a miniszterhez, aki azonnali intézkedéseket helyezett kilátásba a bajok orvoslása érdekében.211 Három évvel később a Fejérváry-kor- mány minden eddiginél átfogóbb és szigorúbb rendelettel kívánta szabályozni a kérdést. A tanfelügyelő feladatává tették, hogy gondoskodjon magyar tankönyvek (és magyar gyártmányú írószerek) beszerzéséről, valamint az 1879-es tanterv rendelkezéseinek végrehajtásáról a nem magyar tannyelvű tanintézetekben. A felekezeti iskolák tanterveit felül kellett vizsgálniuk abból a szempontból, hogy azok kellő súlyt fektet- nek-e a magyar nyelv tanítására, s az összes nem magyar tannyelvű iskolát minden évben végig kellett látogatniuk. (Ha erre egymagukban nem lettek volna képesek, ideiglenes iskolalátogatók segítségét is igénybe vehették.) Végezetül pedig a rendelet értelmében évente be kellett számolniuk a magyar nyelv oktatásának helyzetéről az irányításuk alatt álló iskolákban.212 Annak érzékeltetésére, hogy a hazafias nevelésnek mekkora szerepe volt a korban, érdemes idézni Pest vármegye közigazgatási bizottságának a millenniumi ünnepekkel kapcsolatban az iskolák részére kiadott felhívását. E szerint „a szívekben és a lelkekben élő hazaszeretet édes melegétől áthatva áhitattal gondol szeretett hazánk minden egyes polgára az 1896. év magasztos voltára.” A bizottság azon „meggyőződésének ad kifejezést, hogy a vármegyében nem lesz egyetlen tanító sem”, aki „szívét lelkét egybe ne forrasztaná, hogy e napot mennél szebbé, mennél magasztosabbá, mennél emlékezetesebbé tegye iskolájára, községére nézve”.213 Egy 1899. szeptemberi minisztériumi rendelkezés értelmében a tanfelügyelőnek ügyelnie kellett arra, hogy — legalábbis az állami elemi iskolák vonatkozásában — a nemzeti ünnepek „ne csak megtartassanak, hanem akképp rendeztessenek, hogy azok a növendékekben a hazafias érzést fölkeltsék, öregbítsék és fejlesszék”.214 1904-ben kormányzati kezdeményezésre az iskolák kedvezményes áron megvásárolhatták II. Rákóczi Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János és Deák Ferenc arcképeit.215 1889 januárjában megalakult a vármegyei népnevelési bizottság. Ennek fő feladata is a „3—15 éves gyermekek hazafias irányú nevelését, oktatását érintő ügyek előmozdítása” volt. A testület tagjait a törvényhatósági bizottság választotta. Ám sok munkát nem végeztek, s idővel ez a kezdeményezés el is halt.216 1897-ben azután ezt a bizottságot újjáalakították, de csak alig két évig fejtett ki valamilyen látszattevékenységet, s többé nem hallatott magáról. 211 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 24. doboz. A miniszter 30 332/1902. sz. rendelete 1902. június 5. és a közig. biz. 2827/1902. sz. határozata. 212 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 10. doboz. 72 000/1905. sz. miniszteri rendelet 1905. augusztus 15. A közig. biz. 3695/1905. sz. határozata 1905. szeptember 14. 213 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 13. doboz. 904/1896. sz. 1896. április 9. 214 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 18. doboz. 67 281/1899. sz. miniszteri rendelet 1899. szeptember 8. 215 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 6. doboz 3528/1904. sz. 216 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., 1876-1944, 119. doboz 98/1889. sz. A vármegyei közgyűlés 1899. január 15-én ejtette meg a bizottság tagjainak a megválasztását. 187
