Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László 1906-ban újból megpróbáltak a megyei népnevelési bizottságba életet lehelni. Nem sok sikerrel. Érdemleges tevékenységet ez a szerv soha nem fejtett ki.217 Úgy a minisztérium, mint a megye tanügyi vezetése több alkalommal is szót emelt a valláserkölcsi nevelés fontossága mellett is. Az állami elemi iskolákban fordult elő leginkább, hogy a hittan tanítását elhanyagolták. A bizottság azonban figyelmeztette a gondnokságokat: a hittanórák pontos megtartását ellenőrizzék, s ha egyetlen óra is elmaradna, azt a tanfelügyelőnek jelentsék.218 A községi és állami iskolák tanítói kötelesek voltak elkísérni más vallású növendékeiket is az istentiszteletre és ott felügyelni rájuk.219 Igaz, voltak szülők, akik arra panaszkodtak, hogy gyermekük a hideg templomban rendszeresen megfázik. Ebben persze lehetett valami; ezért legalábbis a községi és állami elemi iskolák tanulói október vége és április eleje között mentesültek a mindennapos templomba járás kötelessége alól. Sőt a gyengébb szervezetű, rosszabb egészségű, esetleg hiányos ruházatú gyermekeknek még vasár- és ünnepnapokon sem kellett istentiszteletre járniuk.220 221 A hűvös idő beálltával persze így is sok volt az iskolákban a megbetegedés, amit számos szülő és orvos is a reggeli templomba járásnak tulajdonított. Ami állítólag „oly pusztító hatást gyakorlott a gyenge gyermeki szervezetre, aimyi tüdőbajnak, vörhenynek, s egyéb fertőző betegségnek vált okozójává”, hogy például egyetlen napon (jelesül 1904. december 12-én) a megye 24 községében szünetelt a tanítás valamilyen fertőző betegség miatt. A közigazgatási bizottság ezért a miniszterhez fordult, kérve, hogy se a mindennapi, se a vasárés ünnepnapi istentiszteletekre a gyerekeknek egyáltalán, semmikor se legyen kötele- „ • , . 221 zojami. De még ha feltételeznénk is, hogy csupa erkölcsös, hazafias érzelmű, művelt gyermek került is ki az elemi iskolából, akkor is kérdés volt, mi történik velük tizenöt éves koruk után? A problémát érzékelte az oktatási kormányzat is, amely egy 1902 márciusában kiadott rendeletében ki is mondta: amit a tovább nem tanuló gyermekek korábban tanultak, elfelejtik, az erkölcsi és hazafias nevelés „hatásai semmivé foszla- nak”. Ezért a minisztérium ifjúsági egyesületek szervezését szorgalmazta, amelyek hivatva lettek volna a fiatalság körében a morális, nemzeti értékeket népszerűsíteni, a műveltséget terjeszteni. Az elképzelés szerint ezeknek az egyesületeknek a 15—21 év 217 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., 1876-1944, 79. doboz 499/1907. sz. A megyei népnevelési bizottságok létrehozását az 1876. évi XXVIII. te. 8. §-a rendelte el, de nemigen sikerült e testületekbe életet lehelni. Lényegében javaslattételi és véleményezési joguk lett volna. Lásd CJH 469-470. 218 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 18. doboz. 2875/1899. sz. 1899. augusztus 10. és 21. doboz, 3711/1900. sz. 1900. szeptember21. 219 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 14. doboz. 11 208. sz. miniszteri rendelet 1897. július 14. 1904 júliusában a közig. biz. az állami elemi iskolák vonatkozásában elrendeli, hogy „a mély vallási érzelem ébren tartása” és a „hitfelekezeti súrlódások elkerülése érdekében” a gyerekeket a velük egy valláson lévő tanító kisérje a templomba. 6. doboz 2744/1904. sz. 1904. július 14. 220 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 18. doboz. A miniszter 32 543. sz. rendeleté 1899. június 7-én és a közig. biz. 2942. sz. határozata, 1899. augusztus 13. Mindez természetesen a felekezeti, de még a községi iskolák diákjaira sem vonatkozott. 221 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 6. doboz. 5354/1904. sz. 1904. december 12. A miniszteri válaszról nem találtam feljegyzést. 188
