Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László lés lakói közül is bárki kölcsönözhet ezekből könyveket. A könyvtár kezelője pedig valamelyik tanító lesz, aki évente jelentést tesz a községi népiskolai bizottságnak.196 Csoda lett volna, ha ezek a merész, nagy ívű elgondolások az akkori Magyarország viszonyai között megvalósulnak. A közigazgatási bizottság egyhangúan elfogadta ugyan a tanfelügyelő előterjesztését, ám mivel itt a községek költségvetése is érintve volt, szükség volt a megyei közgyűlés jóváhagyására is. A kérdés fontosságára tekintettel a megye törvényhatósági bizottsága már 1878. augusztus végén napirendre tűzte az iskolai könyvtárak ügyét. Döntést azonban nem hozott, hanem egy háromfős bizottságot alakított (Dalmady Győző árvaszéki elnök, Rakovszky István főjegyző és Galgóczy Károly képviselő voltak a tagjai), amelynek a kérdés alapos tanulmányozása után kellett jelentését a közgyűlés elé terjeszteni.197 Ez meg is történt, pontosan egy év elteltével. Ennek nyomán azonban a megyei közgyűlés az előterjesztést nem támogatta. A képviselők ugyanis úgy vélték, hogy az amúgy is roppant túlfeszített községi költségvetésekből lehetetlenség bármilyen kis összeget is a könyvtárak fejlesztésére fordítani. Ahol van rá pénz, ott tegyék, kényszeríteni azonban erre a községeket nem lehet. A törvényhatósági bizottság ezért arra utasította a közigazgatási bizottságot, hogy új javaslatot terjesszen be az iskolai könyvtárak ügyében.198 Ez meg is történt, ám csupán négy évvel később, ami jól jelzi a lelkesedés lelohadását. Ez az új rendelkezés felszólítja ugyan az elöljáróságokat és az iskolai hatóságokat a könyvtárak létesítésére, de a községeknek immár nem kellett kötelezően a zsebükbe nyúlniuk.199 Vagyis ha volt pénzük, vagy hajlandók voltak áldozni erre, netán lelkes magánszemélyek, tanítók szép számmal akadtak a környéken, akkor létrejöttek, és látványosan gyarapodtak a könyvtárak. Ellenkező esetben azonban nem. Mindezzel az iskolai könyvtárak kérdése jó időre lekerült a napirendről. 1904-ben azonban a minisztérium az állami és az államilag segélyezett iskolák számára kötelező jelleggel előírta bizonyos művek beszerzését. Az oktatási kormányzat háromféle úgynevezett „könyvtártípust” határozott meg, amelyek a magyar és világirodalomnak az ifjúság számára ajánlott legfontosabb alkotásait tartalmazták. (Az egy-két tanítós iskoláknak az első, a három-öt tanítós iskoláknak a második, a hat vagy ennél több tanítós iskoláknak pedig a harmadik „könyvtártípust” ajánlották. A vételár hat év alatt részletekben is törleszthető volt, ha pedig valamely iskola egy összegben fizetett, akkor 10% kedvezmény illette meg.) Az egyes „könyvtártípusok” megvásárlásának költségeit a tanintézetek a könyvtári beiratkozási díjakból, illetve a mulasztási bírságpénzekből fedezték. Szükség esetén azonban a község segítségét is igénybe vehették. Mi több, a minisztérium államsegélyt is kilátásba helyezett azoknak az iskoláknak a számára, amelyek semmilyen módon sem képesek a könyvek megvásárlásához szük196 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. 705/1878. sz. 1878. július 11. 197 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. jkv., 1878. augusztus 28. 467. sz. határozat. 198 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. jkv., 1879. augusztus 29. 594. sz. határozat. 199 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir. VII. Népoktatási ügyek, 2. doboz. 156/1883. sz. 1883. március 8. 184
