Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László felvetette: a mulasztási bírságpénzekből lehetne fedezni a szegény gyerekek tankönyv- és taneszköz-ellátását. Ezt persze eddig is megpróbálták itt-ott, ám mivel a mulasztási bírságpénzek behajtása általában elmaradt, a község volt kénytelen kifizetni a szegény gyerekek taneszközeit. Ha viszont a közigazgatási bizottság kötelezi a községeket arra, hogy a mulasztási bírságpénzeket a szegény gyerekek tanfelszerelésének megvásárlására fordítsák, akkor talán serényebbek is lesznek ezen összegek beszedésében. Hiszen ezzel a község büdzséjét kímélik.190 Ez elképzelés jó volt, ám a mulasztó gyerekek többnyire teljesen vagyontalan szüleitől a legnagyobb szigorral sem lehetett a bírságpénzeket behajtani. 1903 tavaszán a minisztérium kezdeményezésére felmérték az ország népiskoláinak tanszerellátottságát. A kép sem országosan, sem Pest megye vonatkozásában nem volt valami hízelgő.191 Nyilván ennek is volt köszönhető, hogy egy évvel később a kormányzat módosította az állami és községi iskolákban tanuló szegény gyermekek tankönyvellátásának rendjét. Az ügyet az állam vette kézbe, mivel a többnyire pénzszűkében vergődő községek immár évtizedek óta képtelenek voltak azt megnyugtatóan megoldani. A rendelet értelmében a községi iskolaszékek és az állami iskolák gondnokságai a szegény tanulók tankönyvszükségletéről szóló kimutatást minden év július 1-jéig megküldik a tanfelügyelőnek. Ő ezeket a listákat áttekinti, majd július 15-ig a minisztériumhoz és az egyetemi nyomdához eljuttatja. A minisztérium pedig a költségvetésben meghatározott összeg erejéig a tankönyveket a nyomdától megrendeli, és az iskolák számára szétküldi.192 A kérdés ezzel valamiképp nyugvópontra jutott. Apróbb zavarok azonban a későbbiekben is mutatkoztak a tankönyv-és tanszerellátás terén. Erre utal legalábbis, hogy a „darabont” kormány utasította a közigazgatási bizottságokat: a szükséges taneszközöket járásonként, a főszolgabírók irányításával igyekezzenek beszerezni. A nemzetietlennek tekintett kormányzat ugyanekkor azt is elrendelte, hogy a nem magyar tannyelvű iskolákban tanuló gyerekek magyar nyelvű tankönyvekkel elláttassanak.193 Részben épp a tankönyvellátás gondjainak a megoldása érdekében is a kulturális kormányzat mindenkor nagy gondot fordított az iskolai könyvtárak létrehozására, illetve a meglévők fejlesztésére. Az 1871 márciusában, majd 1877 januárjában megjelent miniszteri rendeletek sürgették az iskolai könyvtárak felállítását, kimondva egyúttal, hogy a tanulók beiratkozási díjat kötelesek fizetni. (Ami az elemi iskolában 25, felsőbb nép- és polgári iskolában pedig 50 krajcár volt.) Az így befolyt összegeket 190 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 24. doboz. 3797/1902. sz. 1902. október 9. Granma Döme előterjesztése. 191 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 1. doboz. 28 701/1903. sz. miniszteri rendelet 1903. május 9-én, valamint a közig. biz. 2535/1903. sz. határozatát 1903. június 12-én. 192 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 6. doboz. 15 933/1904. sz. miniszteri rendelet 1904. április 22-én. A közig. biz. 1904. május 11-én, 2005/1904. sz. alatt foglalkozott a kérdéssel. 193 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 10. doboz. 72 000/1905. sz. miniszteri rendelet 1905. augusztus 15-én, továbbá a közig. biz. 3695/1905. sz. határozata 1905. szeptember 14-én. 182
