Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - I. A török kiűzése (1686-1702)
Bánkúti Imre A vármegyei apparátus visszatelepülését természetesen sok objektív ok is akadályozta: Buda és Pest még romos volt, itt a megye nem rendelkezett székházzal, a kevés számú nemesség más megyékben és vidéken lakott15 stb. Az 1689. május 18-dikán, Budán tartott tisztújító közgyűlés, amelyen a nádorfőispán is részt vett, több szempontból is jelentős volt. Először is rendes alispánnak Werlein János István budai kamarai inspektort választották meg (de az ügyeket nyilván a helyettes alispán, Sőtér Ferenc intézte, aki egyébként 15 éven át állt a megye élén, egészen 1702-ig). Werlein megválasztása természetesen az általa vezetett hivatal megnyerését célozta. Másrészt a nádor javasolta, hogy a vármegye Budán vagy Pesten szerezzen székházat. Az ügyet rögtön az inspektor-alispánra bízták, és erre a célra portánként 10 tallér adót vetettek ki.16 A megye vett is már 1689-ben Budán egy házat, s azt rendbe hozatta. Mivel azonban Buda megközelítése, különösen télen, a Duna zajlása miatt veszélyes volt, 1696- ban Pesten is vásároltak egy házat Pachner János komisszáriustól 4000 forintért, amely nagyjából a mai megyeháza területén feküdt (a mai épület azonban jóval később, a 19. század első felében épült.) A budai házat bérbeadás útján hasznosították, majd 1806-ban eladták a báró Eötvös-családnak 18 000 forintért (ma Úri utca 19. sz. épület.)17 Megjegyzendő, hogy ezek a nádor-főispáni látogatások elég sokba kerültek a megye parasztságának. 1688-ban pl. a nádor családjának és kíséretének ellátására a boron, vajon és cukron kívül portánként 6 rénes forintot, 4 tyúkot, egy libát és 2 köböl zabot vetettek ki, ami alól Vác városa mentes volt, mert tűzifát szállított.18 A székház birtokában a tisztviselők (alispán, jegyző, perceptor stb.) huzamosabb ideig tartózkodhattak Budán vagy Pesten. De még így is sok problémát okozott, hogy a nemesség egy része, köztük a vezető tisztviselők (Darvas, Sőtér stb.) családja a megyén kívül lakott, ami nehézkessé tette az ügyintézést, s ez a gond még 1708—1709- ben is fennállott. Nem voltak ismertek a megye pontos határai, különösen nem a budai hivatalok tisztviselői előtt s főleg Kecskeméttől délre nem. így pl. a Pécsi járást és Pécs városát, valamint a kiskun helységeket egészen 1691-ig a vármegyéhez számították, de még ez évben is számoltak ezzel a körzettel a hadiadó és a porciók kirovásánál.19 Ugyancsak a megye illetékességébe tartozónak tartották a Szegedi járást (districtus Szegediensis) is, amelynek lakói a porciószolgáltatás elől elköltöztek, aminek megtiltására Schweid15 Szakály Ferenc megfigyelése szerint a kamarai adminisztráció és a kommisszáriátus működése következtében a megyei apparátus jelentősége csökkent, s ezt az adatok teljesen igazolják. SZAKALY 1987, 22. Azonban Pest-Pilis-Solt megye azért is tartotta inkább Kecskeméten és Nagykőrösön közgyűléseit, mert a megyei nemesség zömében e két városban lakott. 16 KOSÁRY 1965,28-30.; BOROSY 1985,77. s köv.; IVÁNYI1991. 17 GALGÓCZY 1876,1. 38-40.; 1699-ben a vármegyeházán kőből építenek ámyékszéket. BOROSY 1986, 91. 18 BOROSY 1985,66. 19 Az 1691. július 17-diki közgyűlésén Daróczy Istvánt küldi ki a Pécsi járásba (ekkor még a megyéhez számították), a 4000 forint adóhátralék behajtására. Napidija egy arany, de ha 2000 forintot be tud szedni, 100 forintot kap. BOROSY 1985, 102., 111-113. 16
