Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)

Zábori László jukra szükség van, hathónapos iskolába járás után is letehették év végi vizsgájukat.106 Sok gyerek pedig azért maradt ki az iskolából, mert a lakóhelye közelében nem talál­tatott iskola. A közigazgatási bizottság, összhangban a népiskolai törvény rendelkezé­seivel, úgy foglalt állást, hogy nem büntethető gyermeke kimaradásáért az a szülő, akinek lakóhelyétől számított 1/2 mérföldnyi távolságban nem található népiskola.107 Nézzük most meg, miképp alakult az igazolatlan mulasztások száma egy Pest me­gyei település, Kiskunhalas iskoláiban. Magában a városban, valamint a hozzá tartozó pusztákon az 1889/90-es tanévben 1603 tanköteles gyermek nem járt iskolába. (A vá­rosban 1084, a pusztákon 519.) Ez igen magas szám, s ezért a megye tanügyi vezetése az iskoláztatás rendezését követelte a polgármestertől, valamint azt, hogy gondoskod­jék pusztai iskolák fölállításáról.108 A polgármester válaszában felháborodottan tilta­kozott, mondván, nem volt helyes a sok mulasztásért az egész várost pellengérre állí­tani, mert a hiányzások nem a községi, hanem a felekezeti iskolában magasak. Ez utóbbiak fölött viszont a városi elöljáróságnak nincs hatásköre — van viszont a tan- felügyelőnek! A polgármester által közölt újabb kimutatás szerint a pusztán és város­on fekvő községi tanintézetekben tanuló 1006 6—15 éves tanköteles közül 376 volt az igazolatlan mulasztók száma. Ám ez utóbbiak közül is 82 elköltözött, 55 meghalt, 109 gyereket betegsége miatt mentették fel az iskolába járás kötelezettsége alól. így csupán 130 gyereket lehetett a hiányzásért elmarasztalni. A római katolikus iskolában viszont a 860 tanköteles közül 576 gyermek nem járt iskolába! Közülük ugyan 138-at az iskolaszék valamilyen okból felmentett, 55 gyermek pedig elköltözött vagy meg­halt, ám még így is 383 volt az igazolatlanul mulasztók száma! (Érdemes megemlíte­ni, hogy a kiskunhalasi izraelita iskolában a 94 tanköteles gyermek mindegyike járt iskolába, s igazolatlan mulasztás az 1889/90-es tanévben ott egyáltalán nem is fordult elő.) Vagyis a hiányzásokért főként a római katolikus iskola a felelős, márpedig ennek ügyeibe a városnak beleszólása nemigen van — hangoztatta a polgármester. Egyéb­ként a mulasztók itt is, mint más helyeken, zömmel a 12—15 éves, ismétlőiskolázásra kötelezett gyermekek közül kerültek ki. Főleg a pusztákon volt magas a hiányzók száma. A tanyasi gyerekek munkaerejét ugyanis a földeken már korán igénybe vették, de még ha ezt nem tették volna is, a szülők sok esetben nem engedték el csemetéiket a több kilométerre fekvő városi iskolába. A városban pedig 12 éves koruk betöltése után már nem egy gyerek mint tanonc nyert elhelyezést.109 A közigazgatási bizottság 106 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 4. doboz. 509/1898 sz., 1889. március 14., továbbá 5. doboz, az 580/1890. sz., 1890. március 13. 107 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 4. doboz. 509/1898 sz., 1889. március 14. 108 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 5. doboz. 2992/1890. sz., 1890. szeptem­ber 11. 109 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 5. doboz. Kiskunhalas polgármesterének levele a közig, biz.-hoz, 1890. augusztus 31., 4239/1890. sz. 162

Next

/
Thumbnails
Contents