Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között sürgetésére a város képviselő-testülete az iskoláztatás körül felmerült nehézségeket úgy orvosolta, hogy a város környéki pusztákon egy-egy tanyasi iskolát állított fel.110 Mint a fenti esetből is látható, a megyei hatóságok igen szigorú fellépést vártak el a városok és községek vezetői részéről az iskolai hiányzások ügyében. A helyi hatóságok viszont két malomkő közt őrlődtek: egyrészt egymást érték a tanfelügyelő szigorú felhívásai a kérdés rendezése érdekében, másrészt viszont nem akarták összerúgni a port a mulasztó gyerekek szüleivel sem. Egyesek fondorlatos módszerekkel igyekeztek kiszabadulni a csávából. így például az igazolatlanul mulasztó gyerekeket egyszerűen elküldték az iskolaszéki elnökhöz vagy magához a tanítóhoz, hogy azok igazolják hiányzásukat. A közigazgatási bizottság fellépett e káros gyakorlat ellen.111 Még az is megesett, hogy a községi bíró inkább maga kifizette a mulasztó gyerek szüleire kirótt bírságpénzt, mintsem velük bajlódjon vagy éppen haragjukat a fejére vonja.112 Az iskolamulasztási bírságpénzek körüli bonyodalmak érzékeltetésére álljon itt a ceglédi példa. A városban az 1890/91-es tanévben 1620 esetben történt mulasztásért bírságolás — ám ezek közül betegség, halálozás, a gyerek fejletlensége címén, illetve családi körülményekre és az iskola távolságára hivatkozással igazoltatott 636 eset. A fennmaradó közel ezer megbírságolt szülő közül a bírságpénzt csupán 12 fizette be! így végül végrehajtóra kellett bízni 972 ügyet, melyek közül azonban csak 368 esetben sikerült foganatosítani a büntetést. De még ez utóbbiak közül is 65 családnál a végrehajtó teljes vagyontalanság miatt eredménytelen volt.113 Úgyhogy a szülők nem is nagyon aggódtak a kilátásba helyezett büntetés miatt, mert hiszen a bírságpénzt amúgy sem tudták megfizetni. Igaz, ezekben az esetekben az igazolatlanul hiányzó gyerek szüleinek közmunkát kellett végezniük. De mit lehetett tenni, ha erre sem voltak hajlandók? Néha a csendőrség segítségét vették igénybe a renitenskedő szülők ellen, ami hatásosnak bizonyult — ám a csendőröknek sokszor más, fontosabb dolga is akadt. Némelyik felelőtlen szülő a gyermekével végeztette el az előírt közmunkát (ami többnyire az iskola takarítása volt). A közigazgatási bizottság rendeletben tiltotta el ezt a káros gyakorlatot.114 A szülők gyermekeik hiányzását néha azzal is indokolták, hogy a nagyobb gyermekeknek a kisebbekre kell vigyázniuk, amíg a szülők a földeken dolgoznak. Ezt az indokot a hatóságok egy ideig elfogadták, ám az 1891-es kisdedóvókról szóló törvény életbelépése után erre már nem volt alapos indok. Ráadásul a megyében is egyre több 110 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 5. doboz. Kiskunhalas város képviselő- testületének 80/1890. sz. és a közig. biz. 2726/1890. sz. határozata, ez utóbbi 1890. november 13-i ülésen kelt. 111 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 5. doboz. 2729/1890. sz., 1890. november 13-i ülés. 112 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 14. doboz. 2323/1897. sz., 1897. augusztus 12. 113 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 7. doboz. 4594/1891. sz. Cegléd polgár- mesterének levele a közig, biz.-hoz, 1891. május 25. 114 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 14. doboz. 2323/1897 sz., 1897. augusztus 12. 163
