Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között egy hatosztályú reálgimnázium. 1894/95-ben ebben az iskolában nyolc tanár és 102 tanuló volt. A nagykőrösi református főgimnáziumban 1895-ben 294 diák tanult. 1898-ban az állammal kötött szerződés alapján a tanári létszámot megemelték, és az állami tantervet vezették be. Újpesten 1905-ben nyílt meg a községi gimnázium két párhuzamos első osztálya 85 tanulóval. A váci piarista algimnázium 1895-ben nyerte el a főgimnáziumi rangot. Ekkor tizenkilenc tanár 427 tanulót oktatott itt. Rákospalotán magán főgimnázium működött.45 1884-ben egyébként 1160 diák tanult a megye gimnáziumaiban.46 Feltétlenül szólni kell még néhány más típusú iskoláról is. A Siketnémák Váci Királyi Országos Intézetét 1802-ben alapították. 1884/85-ben az intézményben 93 növendék nevelésével és oktatásával foglalkoztak. A gyerekek főleg kézimunkázást tanultak, de foglalkoztak kertészettel is. Érdeklődésüknek megfelelően különféle mesterségekre oktatták a növendékeket: vargának, kerékgyártónak, asztalosnak, szíjgyártónak, kárpitosnak, kocsifényezőnek, kosárfonónak tanultak. 1884/85-ben az intézmény fenntartása 37 000 forintba került. 1900-ban Kecskeméten szerveztek államilag segélyezett (de a város által fenntartott) intézetet a siketnémák számára. Itt 1905-ig vakok is részesültek oktatásban. Az Aszódi Magyar Királyi Fiújavító Intézet 1905- ben jött létre. Egy évvel később a tiszti személyzet száma 27, a növendékeké 250 volt. Rákospalotán pedig 1889-től leányjavító intézet működött, amelyben a gyermekek a hat elemi iskolát is elvégezhették. A megnyitás évében mindössze tizenkét „vásott” leánygyereket nevelgettek itt. Számuk később jelentősen megemelkedett. Három árvaház is működött Pest megyében. A legjelentősebb a Kecskeméti Tanítói Országos Árvaház volt, amelyet 1899-ben alapított a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az országos tanítói nyugdíjalap pénzét felhasználva. Az intézmény létrejöttéhez Kecskemét városa 100 ezer koronával járult hozzá. Ebben az árvaházban tanítás nem folyt, a diákok a város különböző iskoláiba jártak. Ezen kívül Nagytétényben a Fehér Kereszt Egyesület, Kalocsán pedig a Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek tartottak még fenn egy-egy kisebb árvaházat.47 Szót kell ejtenünk a hittani intézetekről, az óvó- és tanítóképzőkről, valamint az egyetlen jogakadémiáról. A Kalocsai Érseki Hittani Intézetben 1877/78-ban 23 hallgató tanult. A Váci Püspöki Hittani Intézetben 1877/78-ban négy tanárt és 29 tanulót találunk. Kalocsán a Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek vezetésével óvónőképző működött. Ide kezdetben csak szerzetesnővérek járhattak, 1888-tól azonban világiak is. A két tanfolyam hallgatóinak száma 1895-ben 52 volt. A kalocsai római katolikus tanítóképzőt Haynald érsek alapította 1868-ban. 1875/76-ban tizenegy tanára és 72 tanulója volt. Az eredetileg három évfolyamos intézményt 1883-ban négyévfolyamúvá alakították. 1896-ban 121 volt a növendékek száma. A Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek vezetése alatt állt Kalocsán a polgári tanítónőképző-intézet. Kez45 BOROVSZKY II. 225-228. 46 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 2. doboz. Pest vármegye és Kecskemét szabad kir. város tankerületének népiskolai állapotairól szóló 1883/84. évi kimutatás, 1885. január 8. 47 BOROVSZKY II. 228-231. 147
