Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között ni, ha helyben polgári iskolát nem találtak, a gimnáziumba iratkoztak be. így viszont nagy zsúfoltság alakult ki egyes gimnáziumok első osztályaiban. 1890 végén ezért a minisztérium felszólította Vác és Kiskunfélegyháza elöljáróságát, hogy városuk területén polgári iskolát szervezzenek. Amennyiben pedig erre nem képesek, akkor legalább tegyék hatosztályossá elemi iskoláikat!41 Különös a miniszteri felszólítás, hiszen az elemi iskoláknak természetesen hat évfolyamosaknak kellett volna lenniük, de a jelek szerint sok helyen nem voltak azok, s ezt a minisztérium is tudta. Sőt, talán némiképp napirendre is tért felette. De a minisztériumi rendeletnek azért lett foganatja: Vácon 1892-ben római katolikus polgári iskola jött létre, Kiskunfélegyházán pedig 1895-ben szerveztek községi polgári leányiskolát.42 1905-ben egyébként már huszonkét polgári iskola működött Pest megyében. Ezek közül a legnagyobb az újpesti állami leányiskola volt, amelyet 1883-ban alapítottak. Az iskola nyolc tanítóval és három osztállyal, 79 növendékkel indult, ám idővel a megye legnagyobb polgári tanintézete lett. 1894 elején azután állami polgári fiúiskola is létrejött Újpesten. Az abonyi községi polgári fiú-és lányiskola az 1901/02-es tanévben kezdte meg működését egy-egy tanárral, 28 leány- és 38 fiúnövendékkel. Az iskolát 1902-ben államosították. A bányai evangélikus egyházkerület aszódi leánynevelő intézetét 1891-ben szervezték, s ebben egy polgári iskola is helyet kapott. Budafokon 1904-ben jött létre egy állami polgári fiú- és lányiskola három tanárral, 69 növendékkel. (Természetesen a fiúk és a lányok mindenütt elkülönítve taníttattak.) Cegléden 1869-ben szervezték a községi fiú- és lányiskolát. 1885-ben az állam tulajdonába került az intézet, majd 1902-ben a fiúiskola megszűnt. A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete 1905-ben Cinko- tán állította föl polgári leányiskoláját. A Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek 1860-ban Kalocsán felsőbb népiskolát hoztak létre leányok számára, amely 1868-tól polgári iskolaként működött. Kecskemét 1875-ben szervezte meg polgári leányiskoláját három tanerővel, kettő osztállyal, 49 tanulóval. Az iskolát 1904-ben államosították. Kiskőrösön 1905-ben alakult a Polgári Iskolaegyesület, amely az 1903-ban megnyílt magán polgári iskolát átvette. 1907-ben az iskola a község tulajdonába került. Kiskunfélegyházán 1895-ben szerveződött a már említett községi polgári leányiskola, amely később a római katolikus egyház tulajdonába ment át. Kiskunhalason a református egyház polgári leányiskoláját 1872-ben állították föl. Az 1905/06. tanévben öt tanár 54 növendéket tanított itt. Monoron a község 1903-ban polgári fiú- és lányiskolát szervezett, melyet azonban három évvel később államosítottak. Nagykőrösön 1877-ben szervezték meg a községi felső lányiskolát, amely 1905-től polgári iskolaként működött. Vácon 1892-ben a római katolikus egyház polgári lányiskolát hozott létre a Szent Vince nővérek vezetésével. 1892-ben nyolc tanáruk és 103 növendékük volt. Zsámbékon pedig a Szent Keresztről nevezett irgalmas nővérek alapítottak polgári leányiskolát 1905-ben. A felsoroltak mellett Rákospalotán, Soroksáron és Szent41 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 5. doboz. 55 848. sz. miniszteri rendelet. A közig. biz. 1891. január 8-i ülésén foglalkozik a kérdéssel. 42 BOROVSZKY II. 223. 145
