Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László endrén magán polgári fiú- és lányiskolák, Erzsébetfalván, Kispesten, Rákosszentmi- hályon és Gödöllőn magán polgári lányiskolák működtek.43 Mivel a polgári iskola nem volt kötelező, így itt az igazolatlan mulasztások jogilag nem jelentettek problémát, de a hiányzókat itt is elmarasztalták. Gond volt viszont a tanév időtartamával. Számos iskolában előfordult, hogy a tanév csak szeptember vége felé kezdődött el, s májusban már be is fejeződött. A minisztérium kezdeményezésére 1877 év októberében a közigazgatási bizottság elrendelte, hogy a tanév a polgári iskolákban is szeptember 1-jén kezdődjék és június hó végéig tartson. Zavarok adódtak abból is, hogy sok esetben se a szülők, se az iskolák nem tudták, pontosan milyen feltételekkel lehet a polgári iskolákba beiratkozni. A közigazgatási bizottság most leszögezte: a polgári iskola első osztályába csak az a gyerek iratható be, aki betöltötte kilencedik életévét, az elemi iskola negyedik osztályát elvégezte, illetve felvételi vizsgát tett a négy elemi osztály anyagából. Továbbá bármely nemzetséghez tartozzon is, köteles annyit magyarul tudni, hogy a polgári iskolai oktatásban fennakadás nélkül részt vehessen. Viszont a polgári iskola bármely osztályába beléphet, aki elérte a kívánt kort, s a felvételi vizsgán is megfelel. Egy osztályba 50 tanulónál több nem vehető fel — nyomatékosítja most a Pest vármegyei közigazgatási bizottság a népiskolai törvény 70. §-ában foglaltakat. A polgári iskola osztályaiból lehetséges a középiskolába átlépés, bár erre a legmegfelelőbb pillanat a harmadik osztály elvégzése után adódik. Am ha valaki középiskolában folytatja tanulmányait, annak latinból vizsgát kell tennie — szögezi le a közigazgatási bizottság határozata.44 A gimnáziumok száma is gyarapodott a vizsgált időszakban. Az 1870-es években, mint láttuk, hét gimnázium működött a megyében, 1905-ben viszont már tizenhárom. Itt ismét szükséges utalni arra, hogy a középiskolák nem tartoztak a tanfelügyelő hatásköre alá. A középiskolák felügyeleti szerve a tankerületi főigazgatóság volt, amelynek Pest megyei, dualizmuskori iratai kevés kivétellel megsemmisültek.) Aszódon az evangélikus egyház tartott fenn egy algimnáziumot. Tanárainak száma az 1880/81-ben hat. Az 1887/88-as tanévben az intézménynek 121 tanulója volt. Cegléden 1899-ben jött létre egy állami főgimnázium három tanárral, 92 tanulóval, két párhuzamos első osztállyal. Kalocsán a piaristák vezette gimnáziumban 1895/96-ban 518 diák tanult. Kecskeméten római katolikus, valamint református főgimnázium is működött. 1869-ben pedig állami főreáliskolát hozott létre a város. Kiskunfélegyházán előbb a római katolikus egyház tartotta fenn négyosztályú jászkun kerületi algimnáziumot, amelyben 1875/76-ban a község tulajdonába került. Ekkor itt nyolc tanár 94 tanulót oktatott. 1894/95-ban az intézmény főgimnáziumi rangot kapott. 1906-ban már tizennyolc tanár és 306 tanuló volt itt. Kiskunhalason református algimnáziumot találunk, amely azonban 1875/76-tól főgimnáziumként működött. 1894/95-ben tizenhét tanár 280 diákot tanított. Kunszentmiklóson a református egyház tulajdonában volt 43 BOROVSZKY II. 223-224. 44 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. 14456/1877. sz. határozat, az 1877. október 13-i ülésen. Ezt megelőzte a miniszter 1877. augusztus 26-i 21 678. sz. rendelete e tárgyban. 146
