Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
ZÁBORi László II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877—1905) 1. Képzési formák, iskolatípusok 1877. január 1-jétől az újonnan felállított közigazgatási bizottságok vették át az iskolatanácsok hatáskörét. A királyi tanfelügyelő — a központi hatalom számos más képviselőjével együtt — tagja lett e bizottságnak, amely a megyei tanügy legfontosabb kérdéseiben dönteni volt hivatott. A bizottságnak ügyelnie kellett arra, hogy a népiskolákban a megfelelő, állam által is engedélyezett tankönyvek használtassanak, az iskolai épületek megfelelő karban legyenek, s a tanítói fizetések is rendben kiszolgáltassanak. Mindenekelőtt pedig e testületnek kellett felügyelnie azt, hogy a tanköteles gyermekek rendszeresen látogatják-e az iskolákat. Ugyanakkor az új törvényi szabályozás révén immár nem csak a tanfelügyelő, de a közigazgatási bizottság is nyert felügyeleti jogot a felekezeti iskolák bizonyos ügyeiben. (Korábban láttuk, a tankerületi iskolatanácsnak a felekezeti iskolák fölött nem volt semmi befolyása.)1 Más váltás is történt azonban 1877 elején. A korábbi megyei tanfelügyelő, Dömötör János tragikus hirtelenségű halála után Pest vármegye királyi tanfelügyelőjévé Tóth Józsefet nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az új tanfelügyelő — aki a közigazgatási bizottság 1877. február 10-i ülésén tartotta beköszöntőjét — hivatalba lépésekor bizony igen lehangolónak látta a megye tanügyi állapotait. A tanintézményekben nagy volt a zsúfoltság, s a tanfelügyelő megítélése szerint az iskolaköteleseknek csupán 60%-a járt rendszeresen iskolába, azok is mindössze három-négy hónapon át. A pusztákon pedig a gyerekeknek mindössze 20—30%-a látogatta „úgy ahogy” az iskolákat. A tanítók sok helyen kiszolgált káplárok, őrmesterek vagy mesteremberek voltak. 241 zugiskola is működött ekkor a megye területén. Mindezt látva Tóth József először visszariadt a feladat elvállalásától. 1877 áprilisában jelentést tett a miniszternek a megye sanyarú tanügyi helyzetéről, s kérte őt, más vármegyében szolgálhasson, ahol legalább a siker reményével végezheti munkáját. Azonban a miniszter azzal a megokolással, hogyha felfedezte a bajokat, akkor orvosolja is, meghagyta őt a Pest vármegyei tanfelügyelőség élén.2 Ahol azután meg is maradt 29 éven át, egészen 1905 végén történt nyugdíjba vonulásáig.3 1 MT II. 1238. és CJH II. Az 1876. évi VI. törvénycikk 30-32. §-ai. Lásd még erre vonatkozóan az 1876. évi XXVIII. törvénycikket a népiskolai hatóságokról. 2 BOROVSZKY II. 204. 3 BOROVSZKY II. 233. Tóth József a Bihar megyei Mezősas községben született 1839. május 27-én. Tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte. Jogot végzett, majd tanított is, 1876 júliusában Sopron és Moson vármegyék másodtanfelügyelőjévé nevezték ki. Innen került Pest vármegye tanügyének élére. 138
