Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között Nagy gond volt az is, hogy a meglévő iskolaépületek egy része igen rossz állapotú és kicsi volt. Megesett, hogy egyetlen tanító 200 gyereket oktatott, akik mind egyetlen tanteremben szorongtak.57 Nagykátán például 1874-ben a 808 mindennapi iskolaköte­les gyermek közül csupán 277 járt rendszeresen iskolába. A tanfelügyelő szerint csu­pán azért ennyi, mert összesen négy tanterem állt e sok gyerek rendelkezésére. A járá­si főszolgabírót, úgy is mint az iskolatanács tagját, azonnal felszólították a szükséges intézkedések megtételére.58 Az iskolatanács és a tanfelügyelő számos alkalommal hívta fel a községi és a felekezeti hatóságok figyelmét új tantermek építésének, a régi­ek karbantartásának szükségességére. 1873 őszén a tanfelügyelő jelentése szerint 43 iskolaépület volt egészen rossz állapotban, és 70 helyen lett volna szükséges új tan­termet építeni.59 Az erőfeszítések végül ezen a téren is hoztak eredményt, mert évről- évre gyarapodott a tantermek száma, és számos régi iskolaépület felújítására is sor ke­rült. így 1875 végén egy tanteremre 84, egy tanítóra pedig 88 gyerek jutott a megyé­ben.60 (Az 1868-as népiskolai törvény azt kívánta meg, hogy egy tanító 80-nál több gyermeket lehetőleg ne tanítson.) Mindezek az arányok országos viszonylatban nem voltak kedvezőtlenek, ám az eltérések az egyes települések közt nagyok voltak. Az abonyi római katolikus iskolában például 700 gyermeket négy tanteremben négy taní­tó tanított. A Pest megyei tanfelügyelő 1875 novemberében úgy ítélte meg, hogy 117 új tanterem felépítésére és 122 tanító azonnali alkalmazására lenne szükség.61 Ami egyébként a „nemzet napszámosait” illeti, nem csak az volt a baj, hogy keve­sen voltak. Sajnos képzettségük sem volt megfelelő. A probléma országos volt, s már Eötvös, de főleg Trefort minisztersége idején a közoktatási kormányzat számos erőfe­szítést tett annak megoldására.62 (1868 előtt nem kértek oklevelet a tanítóktól.) Szász Károly tanfelügyelő az iskolatanács 1870. augusztusi ülésén épp a tanítók képzetlen­ségét nevezte oktatásügyünk legfőbb bajának, megemlítve azt is, hogy a tanítók szá­ma is kevés. Aminek oka pedig a megalázóan alacsony fizetésekben rejlik —- mond­ta.63 Az elemi iskolai tanítók fizetése egyébként 300 forinttól 700 forintig terjedt, a segédtanítók 200—500 forint közötti összeget kaptak kézhez, a felső nép- és polgári iskolai tanítók pedig 800—1050 forint körül kerestek — igaz, legtöbbjük kis házat, földet is kapott.64 De bizony megesett, hogy még csekélyke pénzecskéjüket sem kap­ták meg időben, illetve pénz helyett élelmiszert, ruhaneműt adtak nekik. A Kecskemé­ti Községi Tanító Egylet egy ízben az iskolatanácshoz fordult, mivel a tanítók immár negyedéve nem kapták kézhez fizetésüket. Sem az iskolaszék, sem pedig a városi tör­vényhatóság nem tett semmit az ügyben. Az iskolatanács azonnal intézkedett, és a 57 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1873. november 11-i ülés jegyzőkönyve. 58 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1874. november 17-i ülés jegyzőkönyve. 59 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1873. november 11-i ülés jegyzőkönyve. 60 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1875. november 17-i ülés jegyzőkönyve. 61 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1875. november 17-i ülés jegyzőkönyve. 62 MANN 1982, 110. 63 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. augusztus 31-i ülés jegyzőkönyve. 64 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1874. november 17-i ülés jegyzőkönyve. 129

Next

/
Thumbnails
Contents