Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején
Zábori László díj, díjnoki költségek, irodai eszközök beszerzése, napidíjak stb.) 500 forint jutott.11 Pest megye iskolatanácsa viszont 1870. évi költségvetésében kiadásai fedezésére 742 forintot irányzott elő úgy, hogy a testület tagjai önként lemondtak napidíjaikról és útiköltségeikről.12 Ám a minisztérium nem adta meg a kért összeget, ehelyett arra buzdította az iskolatanácsot, próbálja meg a megyétől beszerezni a szükséges irodai eszközöket.13 A helyzet később sem javult: a Pest megyei iskolatanács működésének hét éve alatt végig anyagi nehézségekkel küszködött. A testület arra hivatkozva próbálta a szükséges pénzt előteremteni, hogy Pest-Pilis-Solt vármegye (ekkor még így nevezték, s csak 1876-tól, amikor is a Kiskunság és a Jászság egy részét is a megyéhez csatolták, nyeri el a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye elnevezést) az ország legnagyobb törvényhatósága, s maga a tankerületi iskolatanács is a törvényben meghatározott legnagyobb, 44 fős létszámmal dolgozik.14 A minisztériumot azonban ez az érvelés nem hatotta meg, s a költségvetés nehéz helyzetére hivatkozva továbbra is évente 500 forintot folyósított a tanács működési költségeinek fedezésére. (Csak összehasonlításképp: egy elemi iskolai tanító a népiskolai törvény előírásai szerint nem kereshetett kevesebbet évi 300 forintnál. Amihez hozzájött még legalább egy negyedholdnyi kert és a „tisztes lakás”.) Pedig az iskolatanács tagjait nem érheti gáncs: ők ugyanis minden esztendőben — hazafiúi meggondolásokból és a tanügy óriási jelentőségét átérezve — évről-évre lemondtak napidíjaikról, és utazási költségeiket is maguk fizették. (Igen sokan vidékről érkeztek a budapesti vármegyeházán tartott ülésekre, amelyek általában egy, némelykor azonban két napig tartottak.) Egyedül a tanács néptanító tagjaival tettek kivételt, akiknek —- tekintettel sanyarú életkörülményeikre — utazási és egyéb más költségeiket megtérítették. Igaz, 1871-ben azután miniszteri rendelet jelent meg az iskolatanácsok tagjainak napidíjairól és útiköltségeiről, s az egy tanácsra jutó 500 forintos összeg is emelkedett valamelyest. Ám a Pest megyei iskola- tanács nem néptanító tagjai járandóságukról továbbra is lemondtak, s az így megtakarított összeget részben a testület néptanító tagjainak, részben pedig a jegyző, az írnok és a számvevő részére tartották fenn. E három tisztségviselő ugyanis semmiféle törvényben előírt díjazásban nem részesült.15 11 PML IV. 365-b PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. ir., 1869-1876. 2. doboz. XXX. Miniszteri rendeletek. Tanárky Gedeon államtitkár levele Pest megye tanfelügyelőjéhez 1870. április 28-án. 12 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. március 14-i ülés jegyzőkönyve. 13 PML IV. 365-b PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. ir., 1869-1876. 2. doboz. XXX. Miniszteri rendeletek. Eötvös József levele Pest megye tanfelügyelőjéhez 1870. április 14-én. 14 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. június 8-i ülés jegyzőkönyve. Az iskolatanács a minisztériumhoz intézett felterjesztésében rámutat, hogy a hiányzó összegeket a megyétől nem kérhetik, mivel annak költségvetése már elfogadtatott. 15 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1874. november 17-i ülés jegyzőkönyve. Egyébként a jegyző 300 Ft-ot, az írnok 200 Ft-ot kapott, míg a számvevő díjazása számadásonként 5 forint volt évente. Az 1873. március 11-i ülésen az iskolatanács úgy dönt, hogy a napidíjakra és útiköltségekre fordítható összeget teljes egészében a tanács néptanító tagjainak juttatják. Lásd erre nézve az 1873. március 11-i ülés jegyzőkönyvét. Az 1874. március 17-i ülésen a tanács költségvetésében esetleg még megmaradó összeget a megyebeli tanítóegyesület segélypénztára számára ajánlották fel. Lásd erre vonatkozóan az 1874. március 17-i ülés jegyzőkönyvét. 120
