Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - I. A török kiűzése (1686-1702)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig I. A TÖRÖK KIŰZÉSE (1686—1702) I. A felszabadító hadműveletek A megye számára a háború tulajdonképpen már 1682 nyarán megkezdődött, amikor Ibrahim budai pasa Thököly Imre csapataival együtt elfoglalta és felgyújtotta Fülek várát. Ez az esemény Pest-Pilis-Solt megyét két vonatkozásban is érintette: levéltára a várban volt elhelyezve s jelentős károkat szenvedett, bár Csemiczky Gáspár jegyző az iratok egy részét megmentette.1 Ekkor esett Thököly fogságába gróf Koháry István, a megye egyik földesura, s egészen 1686-ig rabságban sínylődött, minthogy nem volt hajlandó a kurucokhoz csatlakozni. 1683-ban azután a török birodalom főserege jelent meg a térségben, s ha a nagyvezér útja nem is a megyén át vezetett Bécshez, de éppen elég embere volt ahhoz, főleg a tatárok, hogy a fél országot végigdúlják. A Bécs alól visszavert és űzött hordák pedig már a Duna-Tisza közét is elborították, prédáivá, gyújtogatva, rabok ezreit hurcolva magukkal, nyomukban a győztesekkel, akik mindjárt el is foglalták Esztergom várát (1683. október 21.) A következő évben, 1684-ben a császári hadvezetés, kissé elbizakodva a Bécs alatti győzelemtől, Buda elfoglalását tűzte ki célul. Lotharingiai Károly mintegy 60 000 főnyi haddal a Duna bal partján vonulva, sorra foglalta el Visegrádot (június 18.), Vácot (június 27.) és a felgyújtott Pestet is (június 30.) Majd 111 napon át ostromolta Budát, de a hadműveletet eredménytelenül kénytelen volt félbeszakítani, mivel az utánpótlás hiánya, a törökök támadásai csapatainak súlyos veszteségeket okoztak. Az elfoglalt erősségek is elvesztek. Pest-Pilis-Solt megye kiterjedt körzetei viszont ekkor szenvedték el rijabb, igen súlyos pusztulásukat: a császáriak a körzet lakosságának élelemkészleteit igyekeztek megszerezni, a törökök pedig elpusztítani. 1685-ben a hadműveletek fő célja Érsekújvár visszafoglalása és Thököly fejedelemségének felszámolása volt. A császári csapatok Szolnokot is elfoglalták, csak Munkács maradt a felkelők kezén. A keresztény hadak felszabadító háborújának csúcspontja kétségtelenül Buda visz- szafoglalása volt. A hadműveletek nagyrészt Pest-Pilis-Solt megye területén folytak pontosan 77 napon át, annak minden következményeivel. Végeredményben azonban mind az ország volt fővárosa, mind pedig az egész megye területe is felszabadult.2 Mind a különböző összeírások, mind az egyéb jellegű források egyértelműen bizonyítják, hogy a háború folyamán az 1684—1686. években keletkezett a legnagyobb 1 GALGÓCZY 1876,1. 12.; BOROSY 1985,46-47. 2 KÁROLYI 1886; KÁROLYI-WELLMANN 1936; Buda expugnata 1987. (Valamennyi szakirodalommal.) 11
