Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején
ZÁBORI LÁSZLÓ ISKOLA- ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS PEST MEGYÉBEN 1868—1944 KÖZÖTT I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács MŰKÖDÉSE IDEJÉN (1868—1876) Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk, azaz az Eötvös-féle népiskolai törvény elfogadása idején, miként országosan, Pest vármegyében is igen sanyarú tanügyi viszonyok uralkodtak. A 6—12 éves gyerekek közel egynegyede nem járt iskolába.1 A szorgalmi idő jó, ha 6 hónapig tartott a legtöbb iskolában, de az is előfordult, hogy csupán négyöt hónapon át tanultak a gyerekek egy esztendőben. A tanintézetek zsúfoltak voltak, és nem volt elegendő számú tanító sem.2 1870-ben a megye lakosságának 51%-a sem írni, sem olvasni nem tudott.3 Az 1868. december 5-én elfogadott Eötvös-féle népiskolai törvény 125. és 126. paragrafusai előírták, hogy minden megyében iskolatanácsot kell felállítani. E testületek feladata pedig a népoktatás szervezése, az egyes tanintézmények felügyelete volt. Az iskolatanácsok tehát lényegében a másodfokú tanügyi hatóság szerepét töltötték be. (Az elsőfokú hatóság ugyanis az iskolaszék.) A törvény kimondta, hogy a tanácsok tagjainak nagyobb részét a vármegyei bizottság, illetve a szabad királyi városok képviselő-testületei saját kebelükből választják. A tanácsba fel kellett venni továbbá a vármegye területén egyházközséggel bíró vallásfelekezetek egy-egy képviselőjét, valamint a már létező községi népiskolák tanítói is delegálhattak maguk közül négy ta1 BOROVSZKY 1910, II. 188. Az 1864-65-ös tanévben a 86 829 6-12 éves tanköteles gyermek közül 66 721 járt, 20 108 nem járt iskolába. A 22 182 12-15 éves ismétlő köteles közül viszont csupán 12 077 látogatta, míg 10 105 nem látogatta az iskolákat. Ugyanebben a tanévben egy iskolában átlagosan 105 gyermek tanult, míg egy tanítóra 67 gyermek jutott. Ugyanitt további adatok olvashatók a megyei iskolaüggyel kapcsolatban. 2 BOROVSZKY 1910, II. 191. 1869 őszén 513 tanító működött a megyében, ám további 215-re lett volna még szükség. 3 GALGÓCZY 1877, II. 109. A legrosszabb az arány a Kiskun járásban volt, ahol a 63%-ot is elérte az ími- olvasni nem tudók aránya. Ebből a szempontból a legjobb helyzet a Pilisi járásban volt, ahol 42% ez az arány. 117
