Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy

Pesten a’ Nemes Vármegye Házában Modrovics János Kantzellista Urnái, Társasá­gunk Kassza-Tisztyénél.”358 A rendbe hozott adminisztráció tette lehetővé, hogy a társulat 1794 és 1796 között (német mintára) három színházi zsebkönyvet is megjelentethessen.359 (A társulaton belüli személyes ellentéteken és karriervetélkedéseken természetesen a vármegyei adminisztráció sem tudott úrrá lenni.) Végül: a viszonylagos teljesség kedvéért min­denképpen említést érdemel, hogy amikor 1794-től sor került a pártolás új formájára, a vármegyék évi 50 aranyos, jelképes páholybérletére, Pest is az elsők között volt, és 1794. augusztus 28-án azt válaszolhatták Zólyom átiratára, hogy ők már egy évre bé­reltek a „Magyar Jádzó Társaság Szinnyében a vármegye által ki fogadott Rekeszek” közül.360 A pártolási formák modellezhető — és a következő évtizedekre érvényesen ekkor kialakított — változatain túl Pest vármegye színészetpártolásának egy olyan, egyedi esete is felemlíthető, amely Sehy Ferenc, a társulat vezető színésze személyével kap­csolatos. Sehy először 1791. november 5-én tűnt fel az együttesben,361 és az 1792. május 5-dikével meginduló folyamatos játszás során csakhamar a közönség kedvence lett érzékenyjátéki és vígjátéki főszerepekben egyaránt. 1792. szeptember 4-én a Helytartótanács Arad vármegye megkeresése folytán átírt Pest vármegyének, hogy szólítsa fel elégtételre „Sehy Ferenc Magyar Komédiást Arad Vármegyében ki csalt pénzek végett.” Sehy október 14-én felelt a vármegye megkeresésére: felajánlotta az anyagi veszteségek részletekben, gázsija terhére történő levonását (ekkor havi 28 fo­rintot kapott a társulatnál, a férfiak között ez volt a legmagasabb gázsi); egyben véde­kezésül előadta, hogy apja, Sehy János 1768 és 1770 közötti pere annak hirtelen halá­la után szakadt meg, így jószágai és ingóságai nagyrészt a perbeli ellenfelek kezén maradtak, együtt több mint 1200 forint értékben, amiből Arad vármegye kielégítheti „az pfraejtendens Helységeket.” Mellékelte továbbá a társulat ekkortájt való igazgató­jának, Józef Protasewicznek erkölcsi bizonyítványát. Ismereteink szerint ez volt az el­ső eset, hogy egy jogvitában művészeti intézmény adott hatósági tanúsítványt. Esze­rint Sehy május 5. és június 30., valamint augusztus 24. és szeptember 16., a bizo­nyítvány kiállításának napjai között „az én igazgatásom alatt lévén mindenkor szor­galmatosán végezte volt reá bízott kötelességet, és nem tsak a’ Játék-Szinben szerzett ritka elő-menetelével, hanem véle született nemes erköltseivel is az egész Magyar Közönségnek tettszését meg-nyerte légyen.” Az ügy intézése a teljes 1793-as évet igénybe vette, amíg a közgyűlés 1793. december 11-én tudomásul vehette a Helytar­tótanács jóváhagyását a kimunkált kompromisszumra: Sehy gázsijából havi 8 forintot vontak le, és azt Pest vármegye átküldte az Arad megyei károsultaknak.362 A kor leg­tehetségesebb férfiszínészének pályája tehát folytatódhatott. Más kérdés, hogy ezt a 358 Hasonmásban közölte STAUD 1960, 23. 359 HANKISS-BERCZELINÉ 1961, 241-243. tétel (az 1793. jan. 4. és 1795. dec. 30 közötti műsorral). 360 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 1887/1794. 361 Vö. BAYER 1887, I. 109. 362 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 2271/1792., 1552/1793., 2702/1793.; a megmaradt akták és másolatok a IV. 3-c., PPS Vm. Kgy. ir., 8. kútfő, 1927/1793. alá csatolva. (Sehy 1791 előtti élete további kutatásokat igé­nyel.) 96

Next

/
Thumbnails
Contents