Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
hatalomnak tett szolgálattal, a Martinovics-mozgalom besúgójaként igyekezett „meghálálni.”363 1796. április 10-én deklarálta a csődbe jutott társulat feloszlatását Szentkirályi László, jelentését erről az 1796. június 8-i közgyűlés fogadta el. Az aljegyző elkészítette az adósságok (már idézett) jegyzékét, felmérte a társulat után maradt javakat (kb. 3000 forintot értek), előkészítette a számadást a segélypénzeket küldött vármegyék számára.364 A hivatásos magyar színészet első pest-budai kudarca — a fejletlen társadalmi igény okán, fizetőképes polgári közönség híján — szükségszerű volt. Mindazonáltal elmondható, hogy a Nemzeti Színház megalapításáig, mi több: a polgári színházszervezet kiépüléséig tartó időszak valamennyi lényeges motívuma már az 1790-es években felismerhető. Ezek közül kettőt ehelyütt is kiemelünk: 1. A magyar színészet megalapítása és maradandósítása nem kötődött kizárólag Pesthez és Pest vármegyéhez. Mint említettük, már az 1790. október 15-i, első társulati kérvény tartalmazta az országos játékengedély ügyét. A pest-budai latin újság, az Ephemerides Budenses 1792. október 29-i számában hozta szerkesztője, Spielenberg Pál királyi táblai ügyvéd tanulmányát (Monita de lingua et theatro stabiliendo),365 amelyben ellene mondott ugyan a vándorszínészetnek — az erkölcsnemesítés hatékonyságát féltette ettől —, ám ő a minden magyar nemes által fizetendő egy-egy forintból, 400.000 forintos summából épített volna színházat. A kulturális közteherviselést előlegező ötletet Szabolcs vármegye karolta fel 1794 nyarán és megbízta alispánját, hogy gr. Károlyi József, a szomszédos Szatmár vármegye új főispánjának júliusi beiktatását használja fel egy gyűjtőív megnyitására. Ezen egyszeri 1000 forint vagy 5%-os kamat fejében évi 50 forint adományt vállaltak 44-en, közöttük br. Podma- niczky József, továbbá Kazinczy Ferenc, az id. br. Wesselényi Miklós, gr. Festetics György, Berzeviczy Gergely is. A 400.000 forintos elképzelés iránt csak Pest megye érdeklődött (Szabolcs és Szatmár mellett), ám a tervet az Udvari Kancellária 1795 nyarán — alig túl a magyar jakobinusok perén — boldogabb időkre halasztotta.366 A vándorszínészet mint a létforma és a regionális pártolás azonban az átmeneti megoldást, sőt, az egyedüli esélyt jelentette a hivatásos, magyar nyelvű színészet számára. Hogy pedig az eredeti terv sem merült (hivatalos tiltás dacára sem) feledésbe, bizonyítja Szatmár vármegye levele 1796 őszén, amely szerint „szinte azon Társaság Szer- zeménnyit magához akarván váltani;” Szentkirályi pénzügyi jelentésének részletei iránt érdeklődött.367 Szentkirályi Lászlónak az 1796. június 8-i közgyűlésre készített és az adakozó vármegyéknek is megküldött jelentése (május 31-i keltezéssel) pontos elemzéssel mutatta ki azt a kettős területet, amelyen a pártolásnak a következő évtizedekben mű363 Perét, amely felmentéssel végződött, és amely után, 1795. május 20-át követően ismét játszhatott is, 1. BENDA 1952-1957, II. 670-674. Rövid ideig vármegyei megbízása is volt, vö. PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 523. és 949/1797. Sehy törlesztési ügye egyébként szinte a színész haláláig, 1799-ig tartott, vö. PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 677/1796., 1901/1798., 899/1799. 364 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 946/1796. 365 Magyar fordítása: Honmüv 1837. dec. 22. Bőséges idézetekkel elemezte: BAYER 1887,1. 135-137. 366 Vö. BAYER 1887, I. 202-206. A megajánlok teljes névsorával: BAYER 1887, I. 203. Pest vármegye állásfoglalása: PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 2437/1794. (nov. 13.) (Szabolcs levelének kinyomtatását Szily alispánra bízták.) Szabolcs levele: VÁNDORSZÍNÉSZET 36-38. 367 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 2047/1796. 97
