Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy

miát nem pótolhatott, sem általában a tudományok fejlesztésére egyetemesb hatást nem gyakorolhatott.”327

1.5. A PÁRTOLÁSI FORMÁK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE: Pest vármegye és a szi'nházügy

1.5.1. Az első kísérlet (1790-1796)

A vármegye területén is megtalálhatók voltak azok a színjátékos formák, amelyeket a színháztörténet a hivatásos magyar színjátszás előzményeiként tart számon. Az 1980 óta komoly adattári és impozáns szövegköteteket produkált kutatás a megye Pesten kívüli három kegyesrendi gimnáziumában (Vácott, Kecskeméten és Kalocsán) nagyszámú iskolai színielőadást mutatott ki a XVIII. században. Mivel a piaristákat — oktatórend lévén — nem oszlatták fel П. József rendelkezései, játszásuk évtizedeken át folyamatos maradhatott: Kecskeméten 1715 és 1790 között 54, Vácott 1717 és 1792 között 118, Kalocsán 1766 és 1797 között 43 előadás igazolható.328 Van olyan protestáns szövegemlék is a XVIII. századból, amelyet helyi utalása miatt nevezett el kiadója Kalocsai komédiának. Tulajdonképpen mesterség-vetélkedő a Rusticus (Paraszt) és a Studiosus (Diák) között, amelynek végén a Viceispány tesz igazságot, százat veretvén a Parasztra, mert megsértette a Diákot.329

Kastélyszínház működött a gödöllői Grassalkovich-rezidencián (az 1867-es átépítésig volt meg eredeti, barokk formájában) és a péceli Ráday-kastélyban.330 Az utóbbiból a családi levéltár még 1822. május 16-ról is őriz — német nyelvű színlapot.331 1784-ben Ráday (e néven a családban II.) Gedeon megszervezte Pest-Budán a Magyar Játszók Társaságát; 1785-ben három előadást tartottak.332 (Tagjai közé tartozott Batsányi János is.) Hivatali karrierjének előrehaladásával azonban hátat fordított a klasszikus értelemben vett dilettáns tevékenységnek.

1790-ben hamar kiderült, hogy a hivatásos színészet más tárgyi és személyi feltételeket kíván, mint akár az iskolai, akár a műkedvelő színjátszás. Az utóbbitól itt-ott (nem Pest megyében!) szcenikai készleteket, díszlet- és jelmezajándékot kaphatott a magyar színészet; az előbbitől ennél többet: a sikerültebb iskoladrámák némelyikét a műsorra (ezekkel a 3.1.1. és a 3.1.2. alfejezetekben foglalkozunk), retorikai gyakorlatú, iskolázott, kottát ismerő játszó személyeket a katolikus gimnáziumok és protestáns

327 SZÁSZ 1880,49.

328 KILIÁN 1990, 393-411. (Kecskemét), 327-376. (Vác), 624-638. (Kalocsa). Korábban Kecskemétről mindössze 30 előadás adatait ismertük, vö. HOLCZER 1989, 17-18. és nyomán OROSZ 1990, 21.

329 RMDEXVIÜ. 1/2. 1497-1503. Vö. ASBÓTH-ROMSICS 1998, 72.

330 Vö. STAUD 1977, 162-174., 257-259.

331 Vö. MÁLYUSZNÉ 1956b, 191. (jegyzetben).

332 MSzT 47., 448., 468., (az utóbbi helyen bibliográfia).

90