Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.4. A Marczibányi-Alapítvny a vármegye kezelésében (1815-1845)
ző, június 9-i, 15. ülésen össze is állították ezeket. A személyekben némileg már átalakult bizottság ekképp „szakosította” tagjait: — a könyvlajstrom vizsgálatára: Schedius Lajos, Glosius Dániel, Horvát István és Jankovich Miklós, — az új könyvek körüli javaslattételre: gr. Teleki József, Jankovich, Schedius, Glosius, — anyanyelvi ügyekben: Madarassy Ferenc püspök, gr. Teleki, Schedius, Horvát, Georch Illés, — históriai ügyekben: gr. Prónay Sándor, gr. Teleki, Jankovich, Horvát, — törvénytudományi ügyekben: Szentkirályi László (immár nádori ítélőmesterként), Bárczay Pál első alispán, Glosius, Georch, míg Miller Jakab Ferdinánd múzeumigazgató és Marczibányi János, a család képviselője maga döntötte el, melyik aldeputáció munkájához csatlakozik — és természetesen nem vállalt ilyen feladatot br. Podmaniczky József, a kiküldöttség ekkortájt való elnöke.304 Ugyanekkor egészítették ki a díjodaítélő bizottságot három orvossal is (Bene Ferenc, Kovács Mihály és Forgó György, Pest vármegyei főorvos), miután az 1821. május 23-án fundált Motesiczky-részalapítvány — bejelentését 1. a Függelékben! — két- esztendőnként kimondottan az orvostanhallgatók számára tűzött ki pályakérdést. A deputációk kiküldése nem tudta megakadályozni, hogy a szépirodalom ne ütközzön a szakirodalom megannyi részterületével. Amikor az 1820-ban megjelent munkák között a nagyjutalmat Horvát István családtörténeti alapvetése nyerte el, Dugonics András példabeszéd- és szólásgyűjteménye, Virág Benedek prozódiája és Ho- ratius-fordításai, valamint Kisfaludy Károly az évben kiadott hat eredeti drámája ellen versenyzett. Az 1822. évi könyvtermésből végül Kövy Sándor jogi munkája lett a díjazott (az indokolás elsősorban jó szakszó-magyarításai miatt), a vert mezőnyben pedig — többek között — ott találhatók Virág Poétái munkái, Kovács Mihály Ásványnévtára (hasonló szempontok miatt jött szóba, mint a nagyjutalmat nyert mű) vagy Barits György mémökkapitány latin fordításai, Cornelius Tacitusból.305 Ugyanezt szemlélteti a végeredmény is, az 1815 és 1827 közötti időszak nagyjutalmainak jegyzéke.306 Szembeszökő, hogy noha szépíró, Fáy András személyében, csak 1836-ban lett a kiküldöttség tagja, a szépirodalom értékrendje az 1820-as években korszerűnek mondható, követni tudta a romantika ízlésfordulatát. A „Jutalomra érdemesített Könyvek a’ Marczibányi Intézetnek nagyobb jutalmára nézve” így követték egymást: 1815. Pethe Ferenc: Természethistória és mesterségtudomány a’ tanítók’ és tanulók’ szükségekre...” [Bécs 1815] 1816. Virág Benedek: Magyar századok. I—II. kötet. [Buda 1816] 1817. Fejér György: Hübner, Johann Mostani és régi nemzeteket, országokat (...) esmértető lexikonja magyarországi és erdélyi földrajzi adatokkal való kiegészítéséért és fordításáért. I-V. kötet. [Pest 1816-1817] 304 MTAK Kt. К 1240:72. és 76. 305 MTAK Kt. К 1240:72. és 92. 306 MTAK Kt. К 1240:139. Vö. FEKETÉNÉ 1988, 18-20. (a bírálók feltüntetésével). 82