Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.4. A Marczibányi-Alapítvny a vármegye kezelésében (1815-1845)
1818. Kisfaludy Sándor: Regék a ’ magyar előidőből. II. kiadás.307 [Buda 1818] 1819. Mokry Benjámin: Közönséges históriai-biográphfiai kézi-lexikon... I-IV. kötet. [Pest 1819-1820] 1820. Horvát István: Magyar ország gyökeres régi nemzetségeiről. [Pest 1820] 1821. Vályi Nagy Ferenc: Homér Iliásza. I—II. kötet. Kazinczy Ferenc bevezetőjével [Sárospatak, 1821] 1822. Kövy Sándor: A ’ magyar polgári törvény. [Sárospatak 1822] 1823. Szlemenits Pál: Közönséges törvényszéki polgári magyar törvény. I—II. kötet. [Pozsony 1823] 1824. Fáy András: Újabb eredeti meséi és aphorizmái. [Pest 1824] 1825. Vörösmarty Mihály: Zalán futása (hősköltemény). [Pest 1825] 1826. Kisfaludy Károly, az Aurora c. zsebkönyv szerkesztéséért [1824 óta az almanach Kisfaludy tulajdonában volt] 1827. Bitnitz Lajos: A ’ magyar nyelvbeli előadás tudománya. [Pest 1827] Ha nem is a műveltség oldaláról (hiszen a kiküldöttség főrangú tagjai között mü- vészetkedvelők, műgyűjtők, sőt, jó értelemben vett műkedvelők is voltak), de kétségkívül jelentkezett gond a bizottság személyi összetételében. A dilemma a humán szakosodás és a társadalmi nyilvánosság adott szintjén feloldhatatlan volt: a vármegye legmagasabb rangú, választott tisztségviselőjét, a mindenkori első alispánt delegálta az első helyen, hogy az alapítvány fontosságát hangsúlyozza — őt azonban egyéb hivatali teendői folyamatosan akadályozták abban, hogy tényleges munkát végezzen. A nádor szerepe tulajdonképpen az őt helyettesítő elnök kinevezésére szorítkozott, meg arra, hogy két ünnepélyes díjkiosztáson (1820-ban és 1823-ban) részt vegyen. Az az ügyrendi gyakorlat viszont, hogy a deputációs ülések jegyzőkönyvében foglalt intézkedéseket csak a nádori jóváhagyás után lehetett foganatosítani, többhetes vagy többhónapos késést jelentett minden egyes alkalommal. (Itt jegyezzük meg, hogy — szemben a nádor magyar nyelvtanulásáról szóló, tendenciózusan terjesztett hírekkel — a magyar nyelv ünnepének szánt díjátadásokon a nádor egyetlen magyar szót nem szólt, és a jegyzőkönyvek igencsak formális kísérőlevelezése is kizárólag latin nyelven folyt.) Az elnökök esetében megismétlődött az első alispán dilemmája, az országgyűlések újraösszehívásával, 1825-től felsőtáblai jelenlétük miatt gyakran szünetelt a kiküldöttség tevékenysége. 1817 és 1825 között 24 ülést tartottak, ezzel szemben 1825. március 21. és 1828. augusztus 30., majd 1828. szeptember 22. és 1830. augusztus 23., valamint 1830. augusztus 23. és 1834. május 15. között egyet sem. Csökkent az egymást meglehetősen sűrűn váltó elnökök hozzáértése is: gr. Cziráky Antal, Végh István, majd ismét Cziráky elnöksége idejében már nem tapasztalható az első és a második elnök, Teleki László és Podmaniczky József ügyszeretete. Jellemző dokumentum a frissiben kinevezett elnök, gr. Majláth György országbíró Horvát Istvánhoz intézett levele (Pozsony, 1839. augusztus 16.), amelyben olyan alapvető adatokat kért a mű307 Kisfaludy Sándor a dijat egy hölgyközönségnek szóló almanach javára ajánlotta fel, segítve ezzel az Aurora megszületését, vö. levelével Teleki Lászlónak és Horvát Istvánnak: KISFALUDY 1893, VIII. 364-365., 369- 370. Ugyanezt fejtette ki a nádornak címzett és felolvasott beszédében: KISFALUDY 1893, Vili. 365-369. Kézirata is megvan az alapítványi iratok között: MTAK Kt. К 1240:50. 83
