Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.4. A Marczibányi-Alapítvny a vármegye kezelésében (1815-1845)

tett elő Pesten a megyéből „Ber/.ay professzor, Váczon”, Fáy András, „Nagy Sándor, tanár, Kalocsán”, Nyáry Pál, a dömsödi olvasótársaság, „Stöch professzor Váczon” és „Szilágyi Péter, prof. Czegléden.”

Az elmondottakból levonható a következtetés: a reformkor utolsó évtizedére az irodalom-(kultúra-) szervezés és -pártolás új formái váltak szükségessé, amit nemcsak a kiküldöttségek számának növekedése és némi szakosítása mutat, de elkerülhetetlenné vált a kulturális-irodalmi társaságokkal, egyletekkel való együttműködés is. Ez pedig lépcsőfok volt a polgárosult, szakosodott társadalmi nyilvánosság intézményrendszere felé.

1.4. A Marczibányi-alapítvány a vármegye kezelésében (1815-1845)

Marczibányi István (1752. július 25.-1810. december 21.) életéről és tevékenységéről átfogó, korabeli életrajzzal rendelkezünk.290 A dúsgazdag nemesúr, akinek családja — a XV. századtól adatolható története mellett is — a XVIII. század nagy birtokgyarapítói között említhető, korának jeles adományozói közé tartozott. Több területen is: nemcsak kulturális és képzési célokra áldozott, de szociális alapítványt is tett, és — betegeskedő ember lévén, élete utolsó évtizedében — egészségügyre is sokat költött. Kegyúri tevékenysége szintén számottevő: a család szerémi birtokán, továbbá felesége (az 1777-ben nőül vett Majthényi Mária) hozománybirtokain, a Pest megyei Solymáron és Vörösvárott templomfelújítást és -bővítést finanszírozott. Puchón (Trencsén vármegye), ahonnan a család eredt és egyik előnevét vette, négy elszegényedett nemes javára tett alapítványt. A Nemzeti Múzeum alapítói közé tartozott, évenként 1000 forint megajánlásával, amiért emlékét és tettét az 1827:XXXV. te. is megörökítette. Gazdag régiséggyűjteményének egy része szintén a múzeumot gyarapította. A magyar tisztképzésre, a Ludovicaeumra 50.000 forintot adott (megörökítve az 1808:VII. tc.-ben). Léván magyar gimnáziumot alapított, Budán egy magyar iskolamester állására 6000 forintot adott. Budán gyógykezeltette magát, ottani személyes tapasztalatai alapján alapítvánnyal segítette a Szent Erzsébet-apácák ápoló- és gondozórendjét, akiket П. József telepített Bécsből Budára, a ferencesek vízivárosi kolostorába, ám alapítólevelüket csak 1807-ben pótolták, és ekkor gondoskodtak fenntartásukról.291 Marczibányi 1805. évi adománya, amely ily módon megelőzte a királyi intézkedést, tette lehetővé egy új épületszárny építését, a mai I. kerület, Fő u. 43. sz. alatt. A pártfogó hozzájuk is temetkezett. 1806-ban a Császárfürdőt és a közvetlen környéket vásárolta meg az irgalmasrendiek számára, hogy az ajándéktelken a fürdő jövedelméből ingyenes kórházat és maguknak kolostort építsenek. Az említett életrajz

290 TudGyűjt 1818. VII. füzet, 111-114., a „Tudománybéli Jelentések” rovatban. A cikk szignálatlan. Ennek alapján írt róla rövid biográfiát Nagy Iván is: NAGY 1860-1868, VII. 298-299.

291 A rendre 1. JÓZSEF n. Ш. 137-140.

77