Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái
jának túlzott befolyása miatt nem akart eleinte részt vállalni benne); végül Fáy mint a Kisfaludy Társaságnak 1840. február l-jéig igazgatója, a már meglévő szervezetbe vitte át az emlékszobor ügyét. A gyűjtési felhívást (Felszólítás Kölcsey emléke ’ ügyében) Vörösmarty Mihály fogalmazta, 200 példányban nyomatták ki, és rajta kívül még Fáy András (elnök), Bajza József (jegyző), Botka Imre, Eötvös József, Schedel Ferenc, Szalay László, Szemere Pál és — a festményügyet jelesen lebonyolító — Bárt- fay László írta alá. Fáy a Szentkirályitól átvett 1115 pengőforint 50 krajcárt pedig „ideiglen a Vármegye pénztárában deponáltam...”285 Ehhez az 1839. december 13-i kisgyűlés járult hozzá, utasítva Lisznyai Gedeon pénztámokot az összeg átvételére.286 A Kölcsey-szoborhoz nyújtott pénzügytechnikai segítségen kívül Pest vármegye előfizetésgyűjtést is vállalt, ám nem a szokott módon, a hivatali apparátus útján, hanem szemlátomást gondosan kiválasztott személyek révén: gr. Ráday Gedeon, Benyovszky Péter táblabíró, Nagy István főjegyző, Balla Károly kapitány. A Kölcsey- emlékszobor ügye azonban — térben és időben is — összekapcsolódott a hazai szobrászat, jelesül Ferenczy István támogatására alakult társulat (itt nem részletezhető) történetével. Ennek keretében javasolta Pest vármegye közgyűlése Ferenczyt az ország- gyűlés által a Nemzeti Múzeum képzőművészeti osztályának élére kinevezni, és az 1840. január 12-én alakuló ülésnek is a vármegyeháza adott termet. A Kisfaludy Társaság Kölcsey emlékszobrának ügyével a kapcsolódást Fáy András személye jelentette. (A szobrászati társulat a magyar történelem nagyjainak, elsőként Mátyás királynak megmintázására alakult.)287 Ferenczy István Kölcsey-szobra 1846-ra készült el; íróvoltára rajta nem utal semmi, miután a szobrász már az 1839. december 18-i szerződéskötéskor elhárította az írók kérését „mindenféle figura, embléma, stemma” iránt.288 Az irodalmi hagyaték kiadása tárgyában (Kölcsey Ferenci’ minden munkái. I—VI., szerkesztik B. Eötvös József, Szalay László és Szemere Pál, Pest 1840-1848) Pest vármegye szerepe a szokásos előfizetésgyűjtésre korlátozódott. A pártolás kérelme Szatmár vármegyétől körlevél formájában érkezett, ahogyan az már a pozsonyi országgyűlésen megfogalmazódott a rendek körében. Maga a határozat és a körlevél Szatmár vármegyének azon az 1839. december 9-i közgyűlésén nyert végleges alakot, amelyen Pest vármegye levelét tárgyalták Ferenczy István említett kinevezéséről, és azt követutasításába felvette. Pest vármegye 1840. június 11-én adta ki a szolgabírák- nak az előfizetésgyűjtés feladatát.289 Noha az előfizetők névjegyzéke az 1844-ben megjelent V. kötet végén olvasható, az egyes előfizetésgyűjtők sommás jelentése miatt maga a folyamat nem rekonstruálható, a vármegye pedig később nem tért vissza az ügyre. így csak annyit tudunk, hogy magánál a kiadónál, Heckenast Gusztávnál fize285 A szoborügyre 1. MOLNÁR 1969; BADICS 1890, 579-580.; LUKÁCSY 1965, újabban; LUKÁCSY 1995, 130-133. Szemere utóbb mégis részt vett a szobor ügyében tartott megbeszéléseken, 1840. febr. 1-jén pedig a KisfT tagjává választották, vö. Bártfay László naplójával: BÁRTFAY 1969, 140. és 150. Az 115 forint összeadó- it 1. Jelenkor 1840. febr. 5. A szoboregylet iratai Fáy András hagyatékából: OSZK Kt. Föl. Hung. 969. 286 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 7109/1839. 287 PML, TV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 6623/1839. A kinevezési javaslat a felsőtáblán bukott meg, vö. Ferenczy István levelével öccsének (1839. dec. 27.), 1. MELLER 1905, 250-260. és WALLENTINYI 1912, 121-123. 288 Vö. MELLER 1905, 260. A KisfT Kölcsey-szoborbizottságának iratai Fáy András hagyatékában maradtak fenn: OSZK Kt. Föl. Hung. 969. Maga a szobor: MNG, ltsz. 8209. A Pest vármegye kezdeményezte szobrászati egylet iratai a PML-ban. 289 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. ir. 2920/1840. A hagyaték és a kiadás történetére 1. SOLT 1938 és FRIED 1979b. 76
