Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái

Hivatali apparátusát használta fel a vármegye azokban az esetekben, amikor a kérvényező munkája népnevelési, oktatási vagy egyéb okból fontosnak tűnt számukra. Ilyenkor a járásbéli főszolgabírák kapták feladatul az előfizetők gyűjtését. 1837-ben a Magyar Tudós Társaság fordult elnöke, gr. Teleki József útján Pest vármegyéhez: ,,...a’ Társaság költségén nyomtatott munkák Czim sorának közlése mellett azt kéri hogy a’ Társaság Czéljait Könyv vétel által a’ Vármegye, kebelében mozdíttsa elő.—” A március 30-i közgyűlés a szokott módon adta ki a feladatot — annak ellenére, hogy a megyében az akadémiai kiadványokat három könyvkereskedő állandóan forgalmazta: Mihó Miklós Kiskunhalason, Kecskeméten Széles Sándor, Vácott pedig a Schechling és fia cég.258 A „Czim sor” feltehetően a Magyar Tudós Társaság nyomtatásai c., egylapos nyomtatvány volt, amely összesen 33 kötetet kínált. A 14 tomus szépirodalomból 7 kötetnyi volt a fordítás (Horatiusból, Ciceróból, valamint 5 dráma a Külföldi játékszín sorozatból, Voltaire két, Moliére, Lessing és Iffland egy-egy munkája). Egy tanulmánykötet (a Magyar játékszíni jutalmazott feleletek; Fáy András, Kállay Ferenc és Jakab István írásaival a magyar színészet pesti állandósításáról) és további hat mű volt eredeti: Kazinczy Ferenc eredeti munkáinak I. kötete (Buda 1836), valamint az Eredeti játékszín c. sorozat I-V. darabja. Ez utóbbiak sorát Vörösmarty Mihálytól a Vérnász (második kiadását sajtó alatt lévőnek jelezték), Horváth Cyrill Tirusa, Jakab István Falusi lakodalom c. vígjátéka, Tóth Lőrinc Átok c. drámai költeménye és Jakab Istvántól a Zsarnok apa alkotta.259

1842-ben gr. Károlyi György, a Magyar Gazdasági Egyesület elnöke kérte tevékenységük (és ezen belül szaksajtójuk és kalendáriumuk) támogatását:

— „az általa bemutatott aláírási ív a’ Megyében környeltessék”;

— „az örökalapítványi aláírások előlsegítessenek”;

— ,,a’ Mezei Naptár czímű Kalendáriom a’ Köznépnek ajánltasson”;

— ,,a’ Magyar Gazda, Műipar és Okszerű Kalauz czim alatti lapokra előfizetők szereztessenek”.260

A Mezei Naptár a közkedvelt kalendárium-műfaj lehetőségeivel igyekezett az érdekegyesítés eszméit népszerűsíteni; kiadása körül íróink közül Schedel Ferenc és Erdélyi János bábáskodott, egymást követő darabjaiban Vörösmarty Mihály, Bajza József és Czuczor Gergely verseit is közölte.261

A magyar nyelv hivatalossá tétele nyomán — mint Táncsics Mihály írta — „kényszerűig még olyanok is kezdtek tanulni, kik azt lelkűkből gyűlölték.”262 Táncsics valóságos tankönyvcsaládot írt, Magyar nyelvtudomány gyűjtőcím alatt; gyermekek, nagyobb tanulók és felnőttek részére. Az utóbbinak első kiadása 1840-ben, második ediciója 1842-ben jelent meg, „hangmértékkel, kérdések- és feleletekben, idősebbek számára.” Táncsics azzal a kéréssel fordult a vármegyéhez, hogy a megye német lakta helységeinek könyvét ajánlják. Az 1840. szeptember 1-jei közgyűlés pártoló határozatát Nyáry Pál főjegyző kiadta a szolgabíráknak, kiemelve a könyv olcsóságát (10 pen258 PML, IV. 3-a. 1159/1837.

259 A ritka kisnyomtatványt az OSZK-ban használtuk, a 623.533 jelzeten.

260 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 345/1842., 3885/1842., 6562/1842., 4648/1843.

261 KOVÁCS 1989, 64—71. Pest vármegye vonatkozásában azonban — mint alfejezetünk bizonyítja — túlzásnak tekinthető, hogy: „A teijesztésnek ez a megszervezett módja csaknem teljesen új volt.” (KOVÁCS 1989, 68.)

262 TÁNCSICS 1978, 146.

70