Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái
gőkrajcár). 1842. január 30-án Sárközy Károly főszolgabíró jelentette, hogy az 1772- ben Grassalkovich Antal által telepített Újhartyán község német lakosai 60 példány árát, 10 pengőforintot átadták neki. Csakhogy az időközben megjelent második kiadás ára már 24 pengőkrajcár volt, ezért az 1842. július 4-i közgyűlés visszakérdezett: vállalják-e ilyen áron? A tehetős telepesfalunak nem okozott gondot a 14 pengőforint különbözet kifizetése, így az 1842. december 16-i kisgyűlés már utasíthatta Lisznyai Gedeon pénztárnokot, hogy a „24 p[engő]f[orin]tot tevő összeget a’ Szerzőnek szolgáltassa kezéhez.”263 A szolgabírákon keresztül történő ajánlás, terjesztés, előfizetésgyűjtés azonban lassú, körülményes és sokszor eredménytelen is volt. Még inkább igaz ez az országos előfizetésgyüjtés és pénzügyi lebonyolítás ritka eseteire. A leglátványosabb példa nem irodalmi, de művészeti. Karacs Ferenc rézmetsző, akinek pesti háza irodalmi szalonként is működött, 1836-ban azt kérte, hogy 16 lapból álló Európa-atlaszát ajánlják a megyebelieknek. Ennek semmi akadálya nem volt, tekintve, hogy Karacs már korábban (1813-ban) Magyarország-atlasza terjesztése ügyében is élvezte a vármegye támogatását, és minden művéből egy példányt a vármegye archívumának ajándékozott. A szokott módon a szolgabírák megkapták az előfizetésgyűjtés feladatát. Csakhogy Karacs 1838. április 14-én elhunyt, szegénységben hagyott családját felsegítendő a megye nemcsak az ajándék árát fizette ki az özvegynek, hanem felvállalta az országos előfizetésgyüjtés teljes adminisztrációját is, 1838 és 1842 között 76 jegyzőkönyvi számot lefoglalva.264 Szépirodalmi munkák terén hasonló pártolást Pest vármegye — szintén karitatív mozzanatokkal összekapcsoltan — az 1838. évi nagy dunai árvíz pusztításait követően vállalt. Kunoss Endre, a Jelenkor egykori segédszerkesztője, az akadémián kívül rekedt fiatal írók egyike, szorgalmas lírikusa (Bústavi álnéven) és prózaírója a divatlapoknak, ez időtájt a Természet c. folyóirat kiadó-szerkesztője (ő mondta egyébként Karacs fölött a gyászbeszédet) ezúttal is naprakészen reagált a helyzetre. Már az 1838. május 3-i közgyűlés tárgyalta kérelmét A részvét gyöngyei c. almanachja kiadására, amely még ebben az évben meg is jelent Budán, „Az árvíz által károsult Pestmegyei adózónép javára saját költségén” kiadva. A jótékony cél miatt a vármegye a hivatali pártolás minden lehetőségét mozgósította, ezeket itt minden problémájukkal együtt szemlélhetjük. A közgyűlés a megyei előfizetésgyűjtést a szokott módon szolgabíráira bízta, de körlevélben a többi vármegyéhez is fordult; a pénz kezelésével Nagy István főjegyzőt bízta meg.265 Az akció során igen szemléletesen kiütközött az ilyenfajta pártolás nehézkessége: a kisgyűlések időpontjához igazodó hivatali tevékenység nem bizonyult hatékonynak. A nagy árvízkárokat szenvedett megyéből mindössze 9 aláírás és négy forint készpénz érkezett, több terület (például a kalocsai, a keceli) jelentése nemleges volt. Mindennek rögzítése azonban 1839 áprilisáig eltartott. A megyék válaszai sem 263 PML, tV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 6905/1842. (dec. 16.); idecsatolva az előzmények is: 5061/1840. és 2932/1842. 264 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 2643/1836. (jún. 15.) és 2093/1838. (máj. 5., az országos terjesztés kgy-i eldöntése). 265 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 1995/1838. (máj. 3.). A kötet irodalmi vonatkozásaira 1. TOLNAI 1938, 313. Az alább említendő, Pest vármegye elé került tervekről és vállalkozásokról a szerző nem tudott. 71
