Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái
czéllyát leghasznosabban fogja el érni, ha a’ Magyar Országi ritkaságokat maga vészi szemre, meg irattatott Nádor Ispány Urnák.”251 Gyakori eset volt, kivált a kiadványszámokban megugró 1830-as években, hogy a vármegye ajándékkönyvet kapott. Ezek egy példányát archiválták — az így felgyarapodó gyűjtemény további sorsáról nem tudunk. A később részletezendő pártolási lehetőségek és változatok ismeretében elmondható, hogy ez a megoldás (még ha köszönetnyilvánítás kísérte is) a megjelent mű ad acta tétele, a terjesztésben való közreműködés elhárítása volt. Ilyen sorsra jutott Bors Sámuel ügyvédnek Az őrangyal, vagy a névnapi vadászat c. vígjátéka (Pest 1830).252 A szerző típusa volt a nemesi műkedvelő toliforgatónak, aki rendelkezett elégséges pénzzel ahhoz, hogy irományait nyomtatásban is megjelentesse. Neve a dilettáns szinonimája lett a korban és szinte szitokszónak számított a fiatal romantikusok körében. Az izgága prókátorral — aki 1830- ban országgyűlési újság indításához is kérte a vármegye támogatását (a hivatalos útra terelték), és ki említett vígjátékában a Zseni figuráját önmagáról mintázta — Pestnek különben korábban több jogvitája is volt. A szakosodó irodalom itt nem említhető darabjai mellett ez lett a sorsa Kunoss Endre Alapvonatok a’ honi nevelés köréből (Pest 1833) c. munkájának.253 Hasonlóképpen járt egykori szerkesztőtársa, Táncsics Mihály, Népkönyvével (Pest 1842). E három füzetben kiadott, vásári árusításra szánt tankönyv — első változata annak a külföldön kinyomtatott Népkönyvnek (Lipcse 1846 — németül: Volksbuch. Leipzig 1847), amely miatt Táncsicsot 1847-ben börtönbüntetésre ítélték — úgy kerülhetett Pest vármegye közgyűlése elé, hogy Sissányi Euphemia, egy gazdag Toron- tál megyei, szerb eredetű birtokos család leánya, akit Táncsics magyarra tanított, és aki az író hatására egy magyar iskola felállításának tervét fontolgatta, fiatalon bekövetkezett halála előtt, Pesten, 1843. július 10-én kelt végrendeletében 5000 pengőforintot hagyott Táncsics számára, az „általa ismért czélokra.”254 Az író „némely cse- kélly része leróhatása végett” 1186 példányt a nehezen értékesíthető könyvből Pest vármegyének ajándékozott, hogy osszák ki a vármegye német falvaiban. Az 1843. november 16-i közgyűlés a feladatot a népnevelési kiküldöttségre bízta.255 Táncsics utóbb igencsak meglepődött: „A még el nem kelt füzeteket Njemejs. Pestmegye hatóságának adtam át [...] melyért jegyzőkönyvileg mondott köszönetét; és mégis a hivatalnokok hanyagsága miatt a levéltárban letéve, ki nem osztva maradtak, mikre évek hosszú sora után véletlenül bukkantam.”256 Valószínűleg közelebb járunk az igazsághoz, ha ezúttal nem hivatalnoki gondatlanságra gyanakszunk, hanem ott keressük az okot, hogy a népnevelési kiküldöttséget 1843 júniusáig az a gr. Ráday (IV.) Gedeon vezette, akivel Táncsicsnak 1837-ben hírlapi afférja volt, és aki helyét most csak azért adta át Patay Józsefnek, mert a megye országgyűlési követévé választották.257 (A Ráday-Táncsics esetre a 2.1.3. alfejezetben térünk ki részletesen.) 251 PML, IV. 3-a. PPS Vra. Kgy. jkv. 2969/1815., 1078/1816. 252 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 3844/1830. A darab elemzését 1. BAYER 1897, П. 103-104. 253 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 3860/1834. 254 A tervekre 1. TÁNCSICS 1978, 153-168. A végrendelet: PML, IV. 77-a. Végrendeletek és alapítványok lt-i gyűjteménye 1712-1920, 1260. sz. 255 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 5917/1843. 256 TÁNCSICS 1978, 164. 257 Vö. PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 3112/1843. 69
