Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái

amikor a Budapesti Évlapok engedélyéért harcolt, hogy Szentkirályi Móric három évvel korábban a nádorhoz folyamodott hírlapengedélyért, ám a Helytartótanács az átküldött folyamodványt még napirendjére sem vette.247

A reformkori sajtónyilvánosság történetét nem lehet megírni Pest vármegye vonatkozó szerepének taglalása nélkül.

1.3.3. Az irodalmi törekvések eseti támogatása

A vármegye ebbéli tevékenységének létjogosultságát és jelentőségét az adta meg, hogy az 1790-es évektől, I. Ferenc trónra lépte és a Franciaország elleni háborúk megindulása után folyamatosan érkeztek az 1795 után „megtisztított” Helytartótanácstól a vármegyéhez azon a rendeletek, amelyek fokról-fokra korlátozni igyekeztek az irodalmi (és általában a szellemi) élet infrastruktúrájának kiépülését, működését. A cenzúra megszigorítása (1792), a könyvbehozatal korlátozása (1792), a nyomdaalapítás királyi privilegizálásának visszavétele (1793), a kalendáriumok mellékleteinek cenzú- ráztatása (1795), a tiltott könyvek magáncélú behozatalának megtiltása (1796), a külföldön nyomatás megakadályozása (1798), a „Lesekabinetek” eltörlése (1798), a könyvrecenziók folyóiratközlésének tilalma (1798), az árverésre kerülő könyvhagyatékok előzetes cenzúráztatása (1803), a házaló könyvkereskedelem korlátozása (1811), a könyvbehozatal újabb megszigorítása (1818), a külföldi tudós társaságok tagságának és tudományos fokozataik elfogadásának tilalmazása (1820) — a teljesség igénye nélkül így fest egy sorozat az említett rendeletekből.248

Ezzel szemben kisszámúak és elsősorban a népegészségügyet-járványügyet érintik azok a könyvek, füzetek, amelyeknek terjesztését a Helytartótanács rendelte el.249 A Helytartótanács támogatását élvezték az országismertetések, közigazgatást segítő szakkönyvek is, így Vályi András Magyar országnak leírása c., háromkötetes munkája (Buda 1796-1799), amelynek anyagát ráadásul a vármegyék adatszolgáltatásai képezték. Pest megyében vita is támadt a puszták ügyében, ami miatt deputáció kirendelésére került sor; az 1794 és 1800 közötti iratváltást az országleírás megvétele zárta le, szintén helytartótanácsi rendeletre, 8 forint 30 krajcár értékben.250 A támogatás azonban korántsem volt automatikus. 1815. szeptember 4-én került a közgyűlés elé Kriebel János kapitány vállalkozása, aki magyar történelméhez kérte — a nádor útján — a megyei „monumentumok” táblázatos kimutatásának elkészítését. A deputáció elé utalt ügyről az 1816. március 20-i közgyűlés azt a választ adta, „hogy Kapitány Úr

247 VISZOTA 1931b, 183-186.

248 Az említés sorrendjében az alábbi adatokat közöljük: a helytartótanácsi szám, a közgyűlési szám a PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. fondban, a megyei tárgyalás dátumával: 8948-1908/1792. (aug. 24.), 21.151 — 2503/1792. (nov. 15.), 16.039-1659/1793. (aug. 28.), 15.108-1668/1795. (aug. 7.), 3101-965/1796. (jün. 7.), 24.396-2487/1798. (dec. 13.), 24.733-2487/1798. (dec. 13.), megerősítve: 9732-1356/1799. (jún. 17.), 16.435-2156/1803. (szept. 26.), 4902 és 18.797-1867/1811. (jún. 15.) és 2813/1811. (szept. 5.), 13.801- 2123/1818. (jún. 4.), 3053-1120/1820. (márc. 27.).

249 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 815/1803., 2167/1810. és 1371/1814.

250 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 2265/1794., 827/1798., 270-272/1799., 1409/1799., 64/1800., 1129/1800., 1553/1800.

68