Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái

a legfontosabb hazai nemzetiségek nyelvén tervezték. ,,A’ népbarát programmja” Petőfi kézírásában is fennmaradt; ezt a szövegváltozatot közöljük:

„1 • Magyarázata legújabb törvényeink azon czikkeinek, mellyek a népet illetik.

2. Magyarázata átaljában azon törvényczikkeinknek, mellyek nemzetszabadságunk és függetlenségünk fenntartására vonatkoznak.

3. Fejtegetése és összehasonlítása a magyar nép múltjának és jelenének.

4. Folyton értesítés a hazai és külföldi politicai eseményekről.

5. Gazdasági értekezések.

6. Erkölcsnemesítő mondatok, versek és elbeszélések.”241

A program és egy előfizetési ív minden községházához eljutott, az előfizetési díj a házi adó terhére írható, a községet nem terhelte.242 A felelős szerkesztő Vas Gereben (Radákovits József) lett; Arany János neve, akit Petőfi ajánlott a magyar változat szerkesztőjének, mellette szerkesztőtársként szerepelt 1848. június 4. és 1849. március 9. között a lap fejlécében, bár a tényleges munkába Nagyszalontáról, ahová a hírek is késve érkeztek, nem folyhatott bele. Ezért jobbára általánosabb tartalmú, buzdító verseket és cikkeket közölt itt, utoljára 1848. november 5-én.

A Nép Barátja 1848. június 4-én indult meg, és a június 20-i választmányi nagygyűlés már elégedetten vehette tudomásul, hogy „Népbarát czimü hírlapra minden község nevében előfizetés történt...”243 A néplapot a kormány is támogatta: a június 26-i választmányi kisgyűlésen olvasták fel Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletét, amely szerint a nyelvi mutációk ellenére egyetlen kaució teendő le, a posta díjmentesen továbbítja a lapot és minden község egy példányt közpénzen kap. (Az intézkedések megtörténtét a július 4-i kisgyűlésen vették tudomásul, a Pest megyei helységek egy-egy példányára szánt 311 pengőforint 40 krajcár átutalását az augusztus 30-i kisgyűlésen jelentették be.)244 A támogatás további formája volt a kormány részéről, hogy az 5000 pengőforintot, a sajtótörvény előírta kauciót — elfelezve — Pest városára és a vármegyére mint kiadóra ruházta át, ám az összegre kötvény kibocsátását rendelte el. Pest vármegye ennek betáblázását csakis a megyeház épületére tudta volna végrehajtani.245 Az ügyet 1848 őszén a Batthyány-kormány helyére lépett Országos Honvédelmi Bizottmány vette át: a végső levélváltást, amelyből kiderül, hogy a vármegye anyagi kötelezettségvállalása csak jelképes maradt, a Függelékben közöljük.

Pest középponti helyzete, utóbb vezérvármegyei szerepe miatt több hamvába holt lapkísérletet is számon tarthat. A Túróéból Pest megyébe is átszármazott Kostyán család János nevű tagja 1828-ban Magyar Tolmáts címen szeretett volna lapot indítani; a Helytartótanács 1828. augusztus 18-i üléséből azonban minden indokolás nélkül közölte, hogy folyamodványát a „legfelsőbb helyről” („ab altissimo Loco”) elutasították.246 Kossuth Lajos említette Zsedényi Edéhez írott, 1844. február 15-i levelében,

241 A teljes szöveg legutóbb: PAt III. 108. A Nép Barátja programja Petőfinél: VP VII. 639. és 656. A lapalapításra még: MST II/1. 173-175. (Az alválasztmány névsora azonban itt — 174. — téves: Táncsics és Síikéi nem volt tagja.)

242 A Szabadszállásra küldött példány: PAt III. 108-109.

243 PML, IV. 102-b. PPS Vm. Biz. ir. 4285/1848.

244 PML, IV. 102-b. PPS Vm. Biz. ir. 4563, 4668, 5975/1848.

245 PML, IV. 102-b. PPS Vm. Biz. ir. 5140, 6103/1848.

246 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 4240/1828. és 189/1829., vö. FERENCZY 1887, 189.

67