Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái

mányzatot, hogy a társadalmi nyilvánosságnak ezt a formáját ők sem nélkülözhetik: 1837-ben megindították Pozsonyban a Hírnök c. lapot, amelyhez Csató segédszerkesztőként csatlakozott.226 (Csató dramaturgi-fordítói alkalmazásának kérdéséről a Pesti Magyar Színházban az 1.5. alfejezetben szólunk.)

Jelentősége miatt külön alfejezetet, az 1.6. számút szenteljük a Törvényhatósági Tudósítások kérdésének, mivel (amint ezt ott bizonyítani igyekszünk) korszakhatárszerepe volt a megyének nem is annyira művelődés- vagy irodalomtörténetében, hanem inkább a megyei és az országos politikatörténetben. Éppen a politika sajtónyilvánosságának problémái avatták elsőrendű fontosságúvá az Athenaeum c. folyóirat megindítását. A vegyes tartalmú lap látszólag visszalépést jelentett a szakosodó hírlapirodalom világában. Valójában a feladat volt sokrétű: politikai vitafórumokat kellett pótolnia értekezéseivel; álcázását a szépirodalmi rovat biztosította; az új, polgári életeszményt színes híranyag közvetítette. Levonták a tanulságokat Bajza József kudarcából is a Magyar Kurír ügyében: a számos „pör”, azaz tollcsata megvívója maradhatott az Aurora és a Kritikai Lapok szerkesztője, számítottak egyenrangú közreműködésére az Athenaeumban is, ám a nyilvánosság előtt Schedel és Vörösmarty szerepelt lapalapítóként.

Az új folyóirat és melléklapja, a Figyelmező történetét alaposan feltárta a kutatás, beleértve megindítását is. Legutóbb Lukácsy Sándor írt erről, tanulmányát a sajtótörténeti kézikönyv nagymértékben hasznosította.227 így régóta tudható, hogy 1836. szeptember 16-án írta alá a kezeslevelet Hinka József, ,,a’ n[agy]mélt[óságu]. m[a- gyar]. kir[ályi], helytartó tanács ’s a’ m. kir. udvari kamara hites Ágense”; hogy Pest vármegye 1836. október 7-én adta ki az erkölcsi bizonyítványt a szerkesztőkről; hogy a Helytartótanács november 29-i üléséből küldte meg a királyi engedélyt Pest vármegyének (mint a folyamodvány felterjesztőjének) és a cenzúrahivatalnak (hivatalból).228 Ismét versenyfutás kezdődött az idővel, amelyben Pest vármegyének újfent szerep jutott.

Az 1836. december 1-jén érkezett leirat a december 9-i közgyűlés elé került, de a szerkesztőket, akik az újévvel szerették volna az Athenaeumot indítani, feltehetően személyesen, mindenesetre rögtön értesíthették, mert a készen álló első előfizetési felhívást — Pest, 1836. december 1. keltezéssel — azonnal nyomdába tudták adni, és az a Hazai és Külföldi Tudósítások 46. számában meg is jelent. A sietségre szükség is volt, mert egyfelől a következő esztendőben postán terjesztendő hírlapok és folyóiratok listáját minden év december 15-én lezárták, másfelől a hatalom e lehetőséggel élve lassította a folyóirat létrejöttét. Nagy Antal cenzor csak december 24-én (!) értesítette a két szerkesztőt; Schedl Alajos nagykárolyi paptanár december 17-i levelében pedig azt jelezte, hogy az előfizetési felhívás ellenére az ottani postán az Athenaeum nem szerepelt az 1837. évre prenumerálható lapok sorában. A tét nem volt csekély: mivel a folyóiratból fölös példányt nem nyomtak, a szerkesztők ,,a’ rendelések’ sebes megtételét” kérték. Ennek elmaradása, késése esetén (akár postai okokból is) az előfizetők csekély száma megbuktathatta az új sajtóorgánumot, a kezesre hárítva át a prenume226 SCHMIDT 1941, 22. A Bajza-Csató viszony további alakulására 1. BAJZA 1900, VI. 428^130.

227 LUKÁCSY 1995, 134-149. és MST I. 496-501. Az általa használt kéziratos anyag: MTAK Kt. Tört. 2° 14/A. Athenaeum-iratok.

228 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 5264. és 6245/1836.

63