Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái

Időben a politikai hírlapok ügyei közé ékelődött az első magyar „divatlap”, a Regélő és melléklapja, a Honművész engedélyezési esete. Ez sima ügymenetet mutatott attól a perctől kezdve, hogy tisztázódott: az újság és művészeti melléklete politikával egyáltalán nem kíván foglalkozni. Az újságtípus neve azért kívánkozik idézőjelbe, mert az elnevezés csupán a hölgyközönség számára készülő orgánum leglátványosabb elemére, a divatképekre utal, de természetesen a gazdag szépirodalmi anyaggal, színes hírrovattal, művészeti kritikákkal hetente kétszer megjelenő kettős lap ennél sokkal többet nyújtott a polgári életeszmény, a biedermeier terjesztése révén. Még akkor is, ha nemcsak bécsi mintái, de a hazai német divatlap, a Spiegel mellett is elmaradt és szegényesnek tűnt, ami nyomdai kivitelét és a divatképek minőségét illeti.

„Róthkrepf Gábor Pest Várossában tartózkodó Ügyvédnek folyamodó Levele” alapján a Helytartótanács 1832. május 29-i üléséből kérte a leendő szerkesztő szándéka komolyságának szokásos dokumentálását. A vármegye kisgyűlése augusztus 6-án adta ki az ügyet Zlinszky János főszolgabírónak. A dokumentáció ezúttal fényesre sikeredett: gr. Széchenyi Lajos — 13 évi nevelősködés után — magára vállalta a szerkesztő anyagi garantálását, Vörösmarty Mihály a Tudományos Gyűjtemény javára végzett kétesztendei szerkesztőségi munkát igazolta. így Pest megyének nem maradt hátra más, mint hogy szeptember 3-i felterjesztésében, az említett mellékletekkel, kedvező véleményt fogalmazzon meg, ,,a’ folyamodónak mind fedhetetlen erkölcse, mind jeles Tudományai, és a’ felőle való dicséretes köz vélekedés, mind pedig az előfizetőknek tellyes bátorságban való helyheztetése” vonatkozásában. A Helytartótanács ezúttal nem folyamodott felsőbb fórumhoz, a lapengedélyt 1832. november 3-án megadta, hangoztatva a politikamentesség feltételét. A Regélő és a Honművész 1833. április 1-jén megindulhatott.213 Megjegyezzük, hogy Róthkrepf nevét 1837-ben változtatta Mátrayra (e néven vált ismert zenetörténésszé), lapjának pedig szülőhelyére, Nagykátára utalva Kátai álnéven írt kritikákat.

Pest vármegye később is állást foglalt a „társalkodás” e népszerű orgánuma mellett. 1836-ban, amikor az egyre veszélyesebbnek látott konkurencia ellen már nemcsak a pesti Spiegel, de a Wiener Zeitschrift szerkesztője is felszólalt, sürgetve a divatképek utánnyomásának megtiltását, a helytartótanácsi vizsgálat során a megye első fokon azt a jogi érvelést használta a panasz elutasítására, hogy az ausztriai monopóliumok Magyarországon nem érvényesek; tágabb körben a hazai kulturális vállalkozás korlátozását vélte hátsó szándék gyanánt felfedezni az ügyben.214

1841-ben, amikor Mátray-Róthkrepf lapjait segédszerkesztőjének kívánta átadni, a vármegye 1841. április 28-án állást foglalt amellett, hogy „Garay János pesti lakos, ’s a’ m[agyar], t[udós]. társ[aság]. levelező tagja Mátray Gábor által f[olyó], év Július 1- ső napján szándéklott Regélő és Honmüvész czímű folyóiratok” szerkesztését átvehesse. A döntés ezúttal a Kancellárián született meg, 1841. augusztus 31-én, a politikamentesség szigorú fenntartásával. A lassú hivatalos út miatt a Regélő Pesti Divatlap azonban csak 1842. január 1-jén indulhatott meg. A biztosítékot Erdélyi János tette le,

213 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ír. 3842. és 4378/1832. Vö. FERENCZY 1887, 180. A lap jellemzése és története: MST I. 435-454. Róthkrepf kritikusi tevékenységére 1. TAMÁS 1982 és FENYŐ 1990, 235-248. 1837 előtt írt kritikáinak szövege: KERÉNYI 2000, passim.

2,4 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 4139/1836. Vö. FERENCZY 1887, 181-182.

60