Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái
Az augusztus 26-i közgyűlés határozata alapján három irat készült: egy magyar nyelvű levél a nádornak, egy latin felségfolyamodvány és egy körlevél azokhoz „a Nemes Szomszéd Vármegyékhez”, amelyek azonban nemcsak topográfiai értelemben voltak közel esők, hanem eszmetársnak is bizonyultak már korábban a magyar nyelv ügyében: Hont, Nógrád, Gömör, Szabolcs, Bihar, Tolna, Bács és Fejér. Az újabb kancelláriai elutasítás 1806. október 10-én kelt és november 2-án érkezett; gr. Pálffy Károly, br. Püchler József és Szécsen Miklós aláírásával. A december 1-jei közgyűlés tudomásul vette a vereséget és archiválta az aktákat. A Hazai Tudósítások esete nemcsak a vármegye intervenciója miatt modellértékű a későbbi lapalapítások számára, hanem azért is, mert összekapcsolódott a pártolás gyakorlati megszervezésével. Az 1806. május 21-i közgyűlés — a Kultsár-beadvány mellékleteként szereplő 1806. május 1-jei lapprogram és előfizetési felhívás alapján — a helyszínen gyűjtött előfizetéseket: 32 személy 34 példányt jegyzett. Közöttük volt a vármegye teljes vezérkara: Laczkovics György első alispán, Szentkirályi László másodalispán, Szabó János, Kovacsóczy László, Gosztonyi Mihály és Kovács György főszolgabírák, Ottlik Dániel főjegyző, Friebeisz József első és Fáy Ferenc másodjegyző, Friebeisz Antal főadószedő, Muslay István főügyész, Sárközy Farkas alügyész, Madarassy Ferenc alszolgabí- ró, Kandó József, Glosius Dániel, Thomka László, Gombai István, Jeszenszky Mihály, Dőry László, Muslay Károly táblabírák, Ettre Károly és Pap László esküdt, akikhez br. Prónay Sándor, Burián Sámuel királyi tanácsos, Tiller József váci és Balogh István kalocsai kanonok (az utóbbi három példányra fizetett elő), Rábovszky Ferenc tiszteletbeli jegyző, Bolya Pál ügyvéd, Kleffer Antal, a telki apátság adminisztrátora, Fehér Mihály, Solt mezőváros jegyzője, valamint Dőry Bálint és Beretvás Sándor társult. Ezenfelül: „Ki-adatván többnyire [= továbbá] a’ jelenvaló Levélnek, és a’ foglalatban rekesztett Hirdetménynek valóságos mássa Szolga Bírák Uraknak olly utasítással, hogy a’ Kerülettyeikben lakó Földes, és Nemes Uraknak, nem különben egyébb érdemes személyekkel közöljék...”200 A vármegye tehát hivatali apparátusa révén mozgósított egy kulturális irodalmi vállalkozás mellett. Noha Pest megye 1806-ban látszólag vereséget szenvedett a lapengedély hatályának kiterjesztése ügyében, a kétszeri intervenció mégsem volt következmények nélküli. 1808 második félévétől Kultsár megkapta a külföldi hírek közlésének jogát, miután Hont, Nógrád, Gömör, Szabolcs, Bihar, Tolna, Bács (tehát a Pest által megkeresett vármegyék) feliratok sorát zúdították a Kancelláriára. Az uralkodó az engedély megadását összekötötte a szigorú és következetes cenzúrázásra való figyelmeztetéssel és felhívta a szerkesztőt, hogy lehetőleg tartózkodjon a politikai vonatkozásoktól.201 Az udvar szemlátomást a kisebbik rosszat választotta, amikor a bécsi lapokból átveendő, alaposan átrostált hírek révén, amelyektől — például a francia-orosz háború kapcsán — pozitív közvélemény-formálást vártak a szállongó hírek ellenében, csökkenteni kérvényét a Függelékben közöljük; idézetünk az odacsatolt 1575/1806. sz. iratból származik. Az újságra általában: MST I. 247-254. A lapban közölt dokumentumokból készült legújabb összeállítás: KULTSÁR 2001, 133-154. 200 Az 1806. márc. 1-jei mutatványszám és a máj. 1-jei előfizetési felhívás szintén a 890/1806. sz. irathoz csatolva, a helyben előfizetők névsora az irat külzetén. 201 Vö. FERENCZY 1887, 114-115. Pest vármegye egyetértése: PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 523. és 525/1807. 57
