Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái
garanciaokmány kiállítása jutott feladatként, vagyis a szerkesztő szintén egyszerű jogalanyként jelent meg előtte. A helyzet ennél jóval bonyolultabb volt. Ahogyan a Helytartótanács sem véletlenül fordult Bécshez, hiszen a lapengedély ügye összefüggött olyan kérdésekkel, mint a külföldi hírek közlésének joga, az országgyűlésről tudósítás lehetősége, úgy Pest vármegye is, amely központi helyzeténél és székvárosánál fogva gyakran kapott ilyen megkeresést, mihamar kialakította gyakorlatát, amelyben a rutineljárás a nyelvkérdés e fontos irodalomszervezési területén érdemi befolyásoló döntéssé válhatott. „Esettanulmányainkkal” elsősorban Ferenczy József kutatásait folytatjuk (néhol kiegészítettük), aki A magyar hírlapirodalom története 1780-tól 1867-ig c. munkájához (Bp. 1887) feltárta a vonatkozó Pest megyei levéltári forrásanyag zömét, de monográfiája jellege és terjedelme megakadályozta közlésükben. (Az azóta szinte elfeledett dokumentumok javát a Függelékben közöljük.) „Kultsár István az Ekessenszóllásnak néhai Tanítója” — arra hivatkozva, hogy Pest-Budán két német és egy latin újság jelenik meg, míg magyar egy sem — 1805. december 8-án nyújtotta be kérvényét József nádorhoz egy magyar újság pesti megindítására. A nádor a beadványt a Helytartótanácshoz, az pedig (pártolólag) a Kancelláriához terjesztette föl. (Pest vármegyét, annak ellenére, hogy az újság székvárosában jelent volna meg, e három fórumon első körben nem kérdezték meg.) A Kancellária 1806. február 10-én adta ki a lapengedélyt, a külföldi hírek közlése nélkül; egyszersmind cenzornak Pethő Jakab helytartótanácsost, a „Nationalium Scholarum Inspec- tor”-át jelölve meg. Kultsár, aki 1806. március l-jén megjelentette és szétküldte előfizetési felhívását a Hazai Tudósításokra, joggal hivatkozott egyrészt az igényre, amely a külföldi hírek közlése iránt megnyilvánult, másrészt a budai és a pozsonyi német újságok példájára, akik ezt a jogot megkapták. Pest megye magáévá tette Kultsár érvelését, és az 1806. május 21-i közgyűlésről felségfolyamodvánnyal fordult az uralkodóhoz, valamint kétnyelvű (latin-magyar) levelet intézett a nádorhoz, kérve a külföldi hírek közlési jogának megadását. A válasz szinte egyszerre érkezett a nádortól (levelének kelte: Bécs, 1806. június 26.) és a Kancelláriától (Bécs, 1806. június 27.; gr. Erdődy József, br. Püchler József és gr. Nádasdy Ferenc aláírásával). A módosítási kérelem elutasítását nem indokolták. A két válasz az 1806. augusztus 26-i közgyűlés napirendjére került. Ugyanekkor vették Pest vármegye rendjei tudomásul a tiszti szótár ügyében szervezett országos konferenciát megtiltó nádori levelet. (Erre 1. az 1.2.2. alfejezetet!) Joggal vélték úgy, az 1805:IV. te. végrehajtása ellen folyik megtervezett intézkedés-sorozat. A közgyűlés határozata világosan utalt is erre az összefüggésre, az elutasítás „...a Magyar Nemzeti Nyelvnek ugyan azon idő pontban, a midőn a’ közönséges hivatalbeli állapotokban leendő felvétele eránt hozattatott, illy szoros határok közé lett szorittatása a Nemzetnek annál érzékenyebb alatsonitására szolgál, mivel egyébb sem kérettetvén, hanem hogy a Magyar Újság írók azzal a szabadsággal Írhassanak, mint a mellyel a Német Újság írók élnek, [...] de a fent álló Törvény ellenére a Magyar Nyelv tökéletesítése gátoltatik, és meg fosztatnak a Haza fiák attól is, hogy a külső Történetek tudása által a Tudományokban gyarapodhassanak...”199 199 A lap alapítására 1. ALAPI 1911, 16-18. Megismételve: ALAPI 1928, 16-18. (lt-i jelzetekkel) Kultsár István 56
