Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái
nyelvű sajtó a XVIII. század utolsó évtizedében nem létezett, az Bécsben és Pozsonyban koncentrálódott. A zavart jól példázza az első, a kettős városban szerkesztett magyar irodalmi folyóirat, a rövid életű Uránia (1794-1795) „rejtélye”, amelynek Pest megyei vonatkozásai is vannak. Lapengedély kérésének nincs nyoma, ezt maga a Helytartótanács erősítette meg, amikor 1796. április 26-án átírt Pest város tanácsának, „...az 1793. ápr. 19-i 9486. sz. a. rendelet értelmében annak, aki ilyen folyóiratot akar kiadni, ezt be kell jelentenie.”189 Azt a vizsgálat nem derítette ki, mi történt: vagy többkötetes könyvnek, almanachnak tekintették a szerkesztők, Kármán József és Pajor Gáspár, amelyet csak cenzúráztatás kötelezettsége terhelt, vagy П. József sajtópolitikáját tekintették még mindig mérvadónak. Minthogy az Urániát Vácott, a meghalt Ambró Ferenc helyére lépett Gottlieb Antal190 tipográfiájában nyomtatták, az irodalom- és művelődéstörténetben máig tart a találgatás, vajon nem a cenzúra tudatos kijátszásáról volt-e szó. Ezt az álláspontot Gálos Rezső képviselte legutóbb, aki ismerte ugyan az 1796/97-es helytartótanácsi vizsgálat aktáit, de 1954-ben aligha szabadulhatott a „jakobinus szerkesztő és folyóirat” kényszerképzetétől. Tragor Ignác, Vác történésze úgy gondolta, hogy az apjához Losoncra hazautazó Kármánnak útba esett a váci nyomda, s talán a helyi cenzort is ismerte. Kókay György a sajtótörténeti kézikönyvben a részleges cenzúráztatás mellett tette le a garast.191 Lássuk most az új levéltári adatokkal kiegészített és szembesített tényeket! A mindössze három kötet megjelenése után nemcsak az Uránia szűnt meg, de Kármán József is elhunyt már 1795 nyarán, amikor br. Sahlhausen Móric kassai cenzor, tanulmányi főigazgató felfigyelt arra, hogy — noha megkapta a Jelentés a Magyar Asz- szonyi Nemhez c. füzetecskét, az Uránia lapprogramját és előfizetési felhívását —■ a folyóiratból egyetlen példányt sem látott, Kassán az el nem érhető, sőt, Kilián Ádám pesti könyvkereskedő sem látta. Gyanújáról 1796 márciusában tájékoztatta a Helytartótanácsot, amely 1796. április 26-án — mint említettük — Pest város tanácsához fordult felvilágosításért. Kilián 1796. május 23-án arról tájékoztatta a tanácsot, egybehangzóan azzal, amit Kassára válaszolt, hogy az Urániát nem Pesten, hanem Vácott, a Gottlieb-nyomdában állították elő. Kilián egy nem jóindulatú félmondattal ütött a konkurencián is, amikor leszögezte, hogy az Uránia előfizetését ő azért nem vállalta, mert az „nem volt a kir. cenzúra engedélyével ellátva.”192 Ezt követően a Helytartótanács a területileg illetékes Pest vármegyéhez fordult; a lajstromkönyv szerint: „Urania nemzeti Periodica írást Kármán és Bajor [!] Urak a’ Váczi Máramarosy Theofil Antal [!] — Typographus által ki engedelmébül nyomtattatták ki tudósitatni a’ H.T. dds 26a July.”193 Az 1796. szeptember 16-i közgyűlés Bicskey és Gosztonyi szolgabírákat küldte ki. Az előbbi az ekkor már Szentendrén orvosi praxist folytató Pajor Gáspárral, az utóbbi Gottlieb Antallal beszélt: mindketten egybehangzóan állították, hogy az Uránia cenzori engedéllyel rendelkezett; cen189 MÁLYUSZNÉ 1985, 126. (Az eredeti latin nyelvű.) 190 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 2773/1793. (dec. 12.) Ambró Ferenc 1792. nov. 21-én halt meg, vö. PO- GÁNY 1959, 34. (jegyzetben). 191 GÁLOS 1954, 59-61.; TRAGOR 1925, 141-143.; MST I. 224. 192 Az iratokat 1. MÁLYUSZNÉ 1985, 125-126. 193 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 1738/1796. (szept. 16.). 54
