Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.2. A nyelvkérdés
Az 1805. novemberi közgyűlésen Pest vármegye azonban nem elégedett meg azzal, hogy az 1805:IV. tc-t saját hatáskörében értelmezze és alkalmazza, mindennapi használatra. Noha erről a közgyűlési jegyzőkönyv nem emlékezett meg,82 a hétpontos intézkedési terv mellett minden bizonnyal november 22-én bízták meg Ottlik Dániel főjegyzőt, állítson össze a következő közgyűlésre a „2682* Szám következésében” egy olyan szakszótárat, amely magyarítja és egységesíti a vármegyei közigazgatás és jogszolgáltatás latin terminológiáját, azaz mintegy segédkönyvül szolgál az intézkedési terv végrehajtásához. A vármegyei dokumentumok nem rögzítették annak az ad hoc-bizottságnak a névsorát sem, amely gyorsított munkatempóban látott a dologhoz. (Viszota Gyula közölt ugyan az 1806. május 21-i közgyűlés jegyzőkönyvéből egy névsort, de ezt a testületet — mint látni fogjuk — csak ekkor és egyéb feladattal bízták meg.)83 Más forrásból azonban tudjuk, hogy a munkába már korai fázisban bekapcsolódott Révai Miklós, ez idő tájt a pesti egyetem magyar tanszékének professzora. Horvát István 1806. január 17-én jegyezte fel Mindennapijába: „Dél után egy óra után hozzám jött Révai ’s örömmel beszélette, hogy a vármegye Tiszteitől ő is meg hívatott társul ’s itélőül azon gyűlésbe, melly a végre rendeltetett, hogy a Latán törvényes szavakat jól által fordítaná Magyar nyelvitekre.—”84 Révai 1806 januárjában valóban összefoglalta javítási javaslatait. (Ezek tételes listáját Viszota Gyula közölte.)85 Még ebben a hónapban meg is jelent A ’ Tisztbeli írás Módjának saját Szavai. (Innen származik a közkeletű, bár nem egészen pontos „tiszti szótár” elnevezés.) Horvát 1806. február 8- án vette kézbe a kiadványt: „Ez a’ vármegye részes gyülekezetének (Deputatio) munkája, mellynek taga[!] volt Révai Miklós is. Jó gondolat volt ez Pest vármegyétől, bár így tselekednének más vármegyék is! — Pest vármegye ezt meg küldi a’ többi Magyar vármegyének, hogy róla küldjenek észrevételeket. A’ sokból sok jót lehet idővel kiválogatni.”86 A naplóbejegyzés nem csupán azért érdekes, mert méltatóan szól a Trattner Mátyás nyomdájából készült füzet tipográfiai újdonságairól (ezeket most mellőzzük), nem is a magánfeljegyzésben is alkalmazott szómagyarításért, hanem mert belőle értesülünk először a szándékról: a kiküldöttség országos munka megindítását javasolja majd az 1806. február 4-i közgyűlésnek. Ezen valóban a „Magyar nyelv tökéletesítésére készített Szótárt bémutatván Fő Jedző Ur [Ottlik Dániel] m[últ]. e[sztendei]. 2682* Szám következésében ki osztatott Tisztviselő Uraknak, ’s közöltetett minden Vármegyékkel, és az Erdélyi Fő Kormány Székkel is.”87 A május 21-i közgyűlés már regisztrálhatott néhány vármegyei véleményt, sőt Bihar javaslatára megkezdte egy országos tanácskozás előkészítését a terminológia egyeztetése érdekében. Az ügy fontosságára tekintettel, evvel Szilassy László másodalispánt, Ottlik Dániel főjegyzőt, valamint Thomka László, Glosius Dá1.2.2. „A tiszti szótár” ügye 82 VISZOTA 1905, 195-196. 83 VISZOTA 1905, 196. 84 HORVÁT 1913, 116. 85 VISZOTA 1905, 196-204. 86 HORVÁT 1913, 463^164. 87 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ír. 207/1806. (febr. 4.) 30
