Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
3. Táj és irodalom - 3.2. Tájszimbólumok Pest megyéből
Az Alföld és a szabadság (a fogalom kizárólag jogi és szociológiai értelemben) az első lépcsőfoknak tekinthető Orczy-vers után a közköltészetben élt tovább. Mint említettük, Orczy a patriarchális nemesi életforma nagyvárosi fényűzéstől, idegenes divattól mentes szabadságát szemlélte az alföldi tájban. A Kiskunság sajátos jogállása éppúgy megjelent az énekköltészet darabjaiban (az Én vagyok a kunsági fi... öntudatában), mint a pusztai életformának olykor már a törvényen kívüliséggel is határos szabadsága. Mátyási József röviden csak Gulyásnótaként emlegetett verse, a Sorsával elégedő Gulyásnak Pásztori Dalija (1823) rövid időn belül nemcsak a kéziratos énekgyűjteményeknek és a ponyvakiadásoknak lett kedvelt darabja, hanem folklorizá- lódott is. Mátyási — a csárda emlegetésével, a pesti divatok elutasításával, az alföldi vihar ezúttal részletezett ábrázolásával — részletmegoldásokban is folytatta Orczyt.46 Az említett versek és a közköltészet más darabjai tehát áthidalták azt a látszólagos űrt, amely a tájeszmény változásai során kb. az 1830-as évek közepéig tartott, amikor a romantika figyelme is az Alföld felé fordult, és elsősorban az életkép atyamesterének, Gaal Józsefnek tevékenysége révén a Hortobágyot a legmagyarabb tájként kezdte becsülni. A Duna-Tisza köze vonatkozásában az Orczy—>Mátyási—»Petőfi vonulat első és harmadik alkotóját csak a tematika köti össze (a bugaci csárdát Petőfi is motívumként használta 1844 elején írott, Hírős város az aafődön Kecskemét...című és kezdősorú versében), a Mátyási-hatás azonban nem csupán a feljegyzés és a beküldés említett tényében érhető tetten, hanem 1844/45-ben egész sor műben, így a szintén folklorizálódó Alkuban vagy a János vitéz több helyén.47 Csak nagyon egyoldalú irodalomszemlélet láttathatja a romantika emberét és alkotóját „Fellegvári”-nak (a fiatal Eötvös József akart ezen a néven vígjátékot írni Széchenyi Istvánról): a romantikus személyiségben valójában nagyon is megfér a soha- nem-volt teremtésének vágya a megteremtett, akár technikai vívmányok csodálatával. Széchenyi a folyamszabályozás és a gőzhajózás révén az alföldi táj addigi legnagyobb átalakítását tervezte és vitte sikerre, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia — Vácra utazva 1847. december 13-án — versben, illetve naplófeljegyzésben a „művészi táj” részének tekintette a gyermekes örömmel ünnepelt csodát, a vasutat.48 Lukácsy Sándor hívta fel a figyelmet Széchenyi és Petőfi alföld-képzetei rokon vonásaira. Ilyen a megfagyott tenger metaforája a részletek, a szabadság, a korlátta- lanság érzése az alapélmény szintjén. Mindez valóban szembeállítható a felvilágosodás korának — itt II. Józsefet idéző — felfogásával, a mindenáron létrehozandó kul- túrtáj szándékával.49 Az eszmerokonság korántsem véletlen: a kor két olyan vezér- egyéniségéről van szó, akiket nem kötött semmi a nemesi életmód szabadságának patriarchális értelmezéséhez; emberi-politikusi rokonszenv közelítette őket a Gulyásnóta 46 Az Én vagyok a kunsági fi és a Gulyásdal (kezdősorával: Nem bánom, hogy parasztnak születtem...) együtt szerepelt nyomtatásban Kecskeméthi Csapó Dániel Dalfüzérke c. füzetsorozatának IV. darabjában: KECSKE- MÉTHI CSAPÓ 1846, 25. és 26. dana. 47 Nem véletlen, hogy a folklorizálódás elméleti vizsgálatához Biemaczky Szilárd éppen a Mátyási-Petőfi kapcsolatot választotta, a Gulyásnótára építve elméleti modelljét: BIERNACZKY 1973, 349-398. Ugyanerre 1. még a Hírős város az aafődön Kecskemét... jegyzeteli, Kiss Józseftől a kritikai kiadásban: PKrk 2., 184-191. 48 L. Petőfi Sándor Vasúton c. versét (1847. dec.) és Szendrey Júlia dec. 18-i naplófeljegyzését. Az utóbbi: MI- KES-DERNŐI KOCSIS 1930, 298-300. A vers keletkezési körülményeiről folyt vitára 1. TRAGOR 1925, 162-165. és MEZŐSI 1972, 311-312. 49 Vö. LUKÁCSY 1995, 64-65. 264
