Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.1. Az irodalmi élet nyilvánosságának néhány helyi problémája

Kapud kinyílik, a pitvar seperve,

Virágsorok közt a lépcső megyen,

S a néma kastélyőr kegyét kinyerve,

Végigmegyünk a pompás termeken.

Dús termeid fényt és pazart lehelnek;

A fényes bútor vendégkészen áll,

Itt hangszerek, ott játmüvek hevernek,

A fal remek föstményekkel kínál.

A vers — térben és időben jelképessé növesztve a Grassalkovich család történetét — az abszentizmust szembeállítja a magyar nép két kedvelt költöző madarának, a fecskének és a gólyának megbízható visszatérésével:

Ez egy magyar családnak ősi fészke,

Csak az hagyhatja így el örökét!

Hasonlóképpen látogatható volt tulajdonosa távollétében az 1860-as évek elején a fóti Károlyi-kastély, amely így korlátozott múzeumi funkció ellátására vált képessé.53

Noha az új arisztokrácia gazdasági hanyatlása felekezetektől függetlenül történt, s így a nagy protestáns gyűjtemények fejlesztése sem folytatódott, ezek körében — a könyvtárak zárt kollekcióként kezelése vagy látványossággá degradálása mellett — harmadik lehetőség is felmerült: a nemzeti vagy kisebb közösségi tulajdonba adás. Erre az adott módot, hogy e bibliotékák az írók számára már a XVIII. században hozzáférhetők voltak. Ráday (I.) Gedeon szívesen látott vendégül literátorokat, kölcsönzött is nekik könyveket; Kármán József megfordult az acsai Prónay-kastélyban, feltehetően Pécelen és talán Pilisen, a Beleznayaknál is.54

A Rádayak körében 1798 óta volt napirenden a könyvtár eladása. Ráday (III.) Pál 1803. augusztus 5-i levelében például teljes nyíltsággal fogalmazott: „Míg a biblio- thekát el nem adjuk, boldogulnunk nem lehet.” A kalandos tervek egymást követték; vevőként felmerült Napóleon, az orosz cár, a bécsi egyetem református teológiai kara stb. A Rákoson hadgyakorlatozó huszárkapitány, gr. Széchenyi István 1820. október 26-án megdöbbenve jegyezte föl naplójába, hogy Ráday mázsánként 20 forintért kínálta neki a bibliotékát eladásra. S bár az országgyűlés már 1836-ban elvben elhatározta a könyvtár megvételét, erre csak 1861 -ben került sor, a pesti református teológia számára, és akkor is közadakozásból. A késlekedésnek két következménye lett: egyrészt a könyvtár az 1820-as évektől kikerült a nemzeti művelődés áramából, másrészt állagában is pusztult, amint ezt Dobos János, 1845 és 1852 közötti péceli lelkész állományfelmérése bizonyítja: ő úgy találta, hogy 1792-höz képest 347 mű 735 kötete a veszteség.55

53 ORMÓS 1862, 25-26. és HOLL 1965, 157.

54 SZARVASI 1939, 56.; GÁLOS 1954, 54-55.; NYÁRY 1939, 21-26.; SZILÁGYI 1998, 310.

55 PRUZSINSZKY-HAMAR 1913, 306-310.; HOLL 1965, 155-156.; SZÉCHENYI 1926, 75. Ráday más gyűjteményeinek sorsára 1. HUSZÁR 1955; KOÓS 1994.; VAYER 1988, 141-145.

23