Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje

videbb-hosszabb ideig tartó jegyesség, a háromszori kihirdetés révén) maradt elég idő a felkészüléshez, a temetés néhány nappal követte a gyakran váratlan halálesetet. Ezért itt a „séma+variációk” gyakorlata érvényesült: egy kialakult műfaji szerkezetbe épültek be sebtében a családtörténet, a befutott karrier, az életút, a magánélet egyedi adatai. Már Horváth János felhívta a figyelmet arra, hogy Csokonai sem cselekedett másképpen a Halotti versek írásakor, amikor váratlan lehetőséget, egyszersmind szűk műfaji keretet kapott teljes világképe kifejtésére.232

Ami a hivatásos búcsúztatóvá lett értelmiségi belső, lélektani dilemmáját illeti saját, átélt bánata, vesztesége alkalmával, arról megkapó őszinteséggel írt említett versében Mátyási József; ezért is nevezhettük A kis Julis halálára c. költeményt legemberibb sikerének.

Ne csudáid (szánj inkább), hogy elkeményedtem,

Embertelen vagyok, mert megemberedtem. (...)

Ennyi, halálodon csak szóval kesergők,

S egy döglött libán is szokásból pityergők,

E bérlett siratok, kiknek bús éneke Csak a pénzkeresés csikorgó kereke:

Bánatba korántsem mérkőzhetnek velem...233

Nyomtatásban számos halotti búcsúztató jelent meg, bennük a séma jól tanulmányozható. A Bútsúztató versekben, „mellyeket néhai M[éltóságos] В [áró] testvér Báttyának, generális BELEZNAY MIKLÓS úrnak utolsó tisztségének meg-adására kevés órák alatt [!] készített Beleznay Mihály Obrist Leitinánd ’s mellyeket ugyan Pilisen a Évangélikusok Templomának Böjt-elő [február] Havának Xldik napján MDCCLXXXVIIdik esztendőben élő nyelvel el-mondott TÚRÓS PÉTER az Ó-Budai Reformata Ekklésiának Prédikátora,” a legteljesebb változatot szemlélhetjük.234 A családi származás fejtegetését, az ősök felemlegetését a búcsúzás szertartásrendje követte: felesége, húga (és sógora), öccse (és sógornője), majd következtek a rokon családok (felsorolva név szerint 17 família), majd az úri barátok (7 név, közöttük a költő Orczy Lőrinc). A kép ezután szűkült: udvari cselédek, jobbágyok. Végül siratta őt öccse (másodjára) és — a hét záróstrófában — fia. Feltehetően a „kevés órák” mellett ez a tekintélyes adatmennyiség az, ami miatt Beleznay Mihály írta meg a búcsúztatót, minden bizonnyal volt udvari papja közreműködésével.

Hasonló képet mutatott egy főpap temetése. Dobos János óbudai prédikátor búcsúztatta Pesten, 1842. július 17-én Báthory Gábor dunamelléki ref. szuperintendest és a pesti ref. egyház lelkészét. Annak idején Báthory szentelte pappá (1828-ban) mostani búcsúztatóját, ennek a ténynek azonban nem juthatott hely a Gyászemlék cí252 HORVÁTH 1936, 35-36. Legújabban erre 1. BÍRÓ 1994, 434.

233 KISS 1955,65.

234 BÚTSÚZTATÓ VERSEK 1787. Új kiadását 1. CSILLÓ 1994, 115-124. Szinnyei József és nyomán többen tévesen veszik Túrós müvének. Túrós egyébként korábban Beleznay Mihály papja volt Pilisen; később Gyömrőn (1781-1783), Óbudán (1783-1787), majd Ócsán (1787-1795) volt lelkész, vö. BENDA 1952, 21- 24. Tévedt Nagy Iván is, amikor Péczeli Józsefet nevezte meg a búczúztató elmondójának (NAGY 1860- 1868,1. 282.).

221