Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje

sor elhárítja ugyan a kirekesztett külvilágot, minden problémájával („Bú, szerelmek, házi gondok / Félre most...”), de a bor mámora és a társalkodás öröme sem hallgattatja el a tevékeny hazaszeretet sikerrel biztató parancsát és a nemzet jövőjét fenyegető veszélyek látomását, Vörösmarty Mihály hazafias lírájának e kettős, ismétlődő témakörét. Az előzőnek megfogalmazása világos tételmondatokban történik („Szóval tettel majd segítsünk / A’ hazán” — 59-60. sor; „Minden ember legyen ember / És magyar” — 81-82. sor; „Hű egyesség tartsa össze / Fiait” — 121-122. sor), belőlük a liberális érdekegyesítés programja bontakozik ki. A félelmek között felkomorlik a belső meghasonlás („Ellenség vagy áruló, ki / Hont tipor” — 89-90. sor) és a külső fenyegetés is, a hazai pánszláv mozgalmak mögött álló orosz terjeszkedés réme („Hogy leküzdje éjszak’ rémes / Árnyait: / Künn hatalmas, benn virágzó / És szabad / Bizton állja sérthetetlen / Jog alatt.” — 123-128. sor).

Mindezekért lehetett a Fóti dal a reformkornak nemcsak fontos, hanem népszerű verse is. Hatására — Them Károlynak, a Nemzeti Színház másodkarmesterének zené- sítése mellett — Fáy András is elővette hegedűjét; dallama még ugyanabban az évben megjelent, a Regélő Pesti Divatlap 1842. december 29-i számában, az olvasók számára újévi ajándékul. (1843-ban és 1845-ben még három további zenésítés készült, Svastits Nepomuk János, Grill János, illetve Rudolf Willmers munkája.)183

1848-ig tartott a fóti kirándulások szokása. Megfordultak ott a Nemzeti Színház színészei és énekesei, ismételten a Kossuth család, Deák Ferenc. A legteljesebb névsort Szemere Pál adta a vendégekről.184 Noha az emlékezésekben Petőfi Sándor neve is felbukkan, az ő jelenlétét nem tudjuk adatolni. A Fiatal Magyarország az 1840-es évek középén már más utakon járt.

(A történeti emlékhelyekre tett irodalmi kirándulásokról a Tájszimbólumok Pest megyéből c., 3.2.3 és 3.2.4. alfejezetekben lesz szó.)

2.2. „AZ ALKALMAZOTT LITERATÚRA” SZINTJE

2.2.7. A mezővárosi és falusi értelmiség néhány jellemzője

„Elpipázunk öt ’s hat esztendőt a’ tisztességes tudományok fészkében, tíz ’s tizenkét Seniort bajusszától megkoppasztva kifüstölünk az otska Collegium kietlen Podiumánn. Végre innen [...] kikopunk, a’ mikor két ’s három esztendei mesterségünk után vagy örökös Könyörülj rajtunk, vagy holtig való a b - ab, vagy, vagy, vagy lessz belőlünk.” így kezdte Holmi (vagy is a’ Mindenes Gyűjtemény) c., hat füzetre terjedő másolatgyűjteményét Kecskeméthi Csapó Dániel.185 Az idézett „Elöljáró Beszéd” egy

183 A Fáy-dallam újabb kiadása Major Ervinnél: MAJOR 1934, 186-187. L. még TARI 2000, 85-89.

184 SZEMERE 1853.

185 OSZK Kt. Oct. Hung. 53/1. füzet, 2. f. r.

204